Jogi basz: GLL(TM)




2024. március

2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember
2023. augusztus
2023. július
2023. június
2023. május
2023. április
2023. március
2023. február
2023. január
2022. december
2022. november
2022. október
2022. szeptember
2022. augusztus
2022. július
2022. június
2022. május
2022. április
2022. március
2022. február
2022. január
2021. december
2021. november
2021. október
2021. szeptember
2021. augusztus
2021. július
2021. június
2021. május
2021. április
2021. március
2021. február
2021. január
2020. december
2020. november
2020. október
2020. szeptember
2020. augusztus
2020. július
2020. június
2020. május
2020. április
2020. március
2020. február
2020. január
2019. december
2019. november
2019. október
2019. szeptember
2019. augusztus
2019. július
2019. június
2019. május
2019. április
2019. március
2019. február
2019. január
2018. december
2018. november
2018. október
2018. szeptember
2018. augusztus
2018. július
2018. június
2018. május
2018. április
2018. március
2018. február
2018. január
2017. december
2017. november
2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

2007. 10. 31.
   Nem mindegy, hogy Nagy Sándor, a Hódító, vagy Hód Sándor, a Nagyító.

2007. 10. 29.
   Nejemmel elmentünk a Szerájba, merthogy törököt eszünk (nem úgy), mert az hagymás, sós, csucsogós, húzása van, utána az ember megsimogatja érzésre egy féltéglával tele gyomrát, biztos lévén abban, hogy két nap múlva se lesz éhes, majd elégedetten törli ki a füléből a zsír maradékát. Nejem nem tudom, mit kért

   azt mondanám, hogy giroszt, mert tök úgy nézett ki, de nem az volt

   én sem emlékszem már, mit kértem

   tésztás nemtommibe csomagolt nemtommilyen hús nemtommilyen öntettel, a rizst felismertem, hiába, igazi gourmet vagyok, nagyon kenem a konyhaművészetet

   mindenesetre természetesen beleettünk egymás kajájába, milyen is az is. Az értékelés akkor történt, mikorra mindketten sikeresen leválaszottuk a szájpadlásunkról az odatapadt baklavát, ami egyébként vitán felül az ebéd fénypontja volt, rétestészta cukrozott vajjal és mézzel, nagyot hibázni nem lehet, könyörtelen és őszinte dolog, ennyi erővel adhatnának egy pohár olvasztott gumicukrot is. Nejemmel összenéztünk, majd egyszerre mondtuk ki az ítéletet: pipa. Értsd: rendben, itt is voltunk, ez is megvolt, soha ide többet nem jövünk. Hát török testvérek! Hová a faszba tettétek a fűszereket? Elkurvultatok és a sok ott zabáló kákabélű irodista picsa miatt már csak diétásat főztök?

2007. 10. 28.
    ÁÁÁÁÁÁÁ! Vak kisfiút, aki lelkesen danol mindenféle Máté Pétert, meglepiként elviszik abba a lakásba, ahol Máté Péter lakott. Most nem az a baj, hogy elvitték, neki ettől biztosan jó. De miért kellett belőle tévéműsort csinálni? Vagy ha igen, akkor miért nem csinálták már végig rendesen és adtak még a gyerek kezébe mittudomén rákos kismacskát?

- És tessék. Tudtam előre. Mondom neki, hogy vegye le a nadrágját, mert ki kellene mosni és nagy nehezen megcsinálja és hová teszi be a fekete nadrágját? Abba a lavórba, ahol a fehér ruhák vannak! És már nem először! Mikor fogod már végre megjegyezni, hogy...
- Rasszista vagy...?

2007. 10. 23. v2.0
   Nem, kedves polgártársak, nem. A rendőrterror, ha mondjuk kitörne, az nagyjából úgy nézne ki, hogy Budaházy már régen kivert fogakkal és eltört térddel (magas a lépcső) feküdne valami pincében, körbevéve mindenkivel, akin a tüntetésen álarc volt, plusz tíz-húsz százalék, csak úgy mindenesetre, miért járt ott, bizonyítsa be, ha tudja, hogy nem tüntetett. És a jogász, akinek a telefonszámán be lehetne jelenteni a rendőri atrocitásokat, két órán belül mellettük volna. És aki felhívja a számot, az is. És még lehetne ragozni. Nem azt mondom, hogy nem kell nevelni a rendőröket, de azért a szóhasználat, uraim. Meg Erdélyt vissza, persze, Nagy-Magyarország, barmok, nem biztos, hogy mi lennénk benne a legnagyobb kisebbség. Áh. Kinyitok egy Carlsberget, csak a nejem meg ne tudja.

2007. 10. 23.
Életkép egy bicikliboltból.
- (hátulról) HnnnnNNNNNghhhhhhh!!
- (pultból hátulra) Olasz...?
- (hátulról) Olasz, de már jön!

   Miután néztem egy kicsit a tévét, ahogy békés tüntetők gyújtogatják a rendőrörket, úgy döntöttem, várok még egy napot a lábkörömvágással. A berúgás már megvolt délelőtt. Ez már maga a Zen.

2007. 10. 22.
    És a Carlsberg kijött a letekerhető söröskupakkal. Csak úgy szépen csendben, más gyártók telekürtölik a világot, hogy hosszabb a nyaka a sörösüvegnek, vagy karcsúbb lett, vagy zöld, mindegy, de egy ilyen lényeges változásról pedig mély a kuss. Persze lehet, hogy belátták, hogy ez azért kevéssé maszkulin, idáig fel lehetett venni a nő zsebkendőjét, vagy tüzet adni neki, de ezek már mind avétosak, egy maradt, hogy kinyitni neki a boros-sörösüveget, mert ehhez azért erő vagy ügyesség kell, vagy legalábbis el lehet játszani szempillát rebegtetve, hogy teooolyanerősvagy, nyisd ki ezt a sörösüveget és ebből kifolyólag megdugathatja magát az emberlánya, ezt a kanyart, bazmeg

   gyerek már szépen bazmegel, egy darabig frannnciakulcs volt (pingvinek a Madagaszkárból), utána basszus (ovi nagycsoport, valami Béluska), most már tisztán van a bazmeg és állítólag tőlem tanulta, pedig szerintem nem, vagy ha igen, nem értem, miért csak ezt

   és most már ez sincs. Szögezzük le: aki a Carlsbergnek dolgozik, az buzi. Aki Carlsberget iszik, az is.

   Diszkó! Dúidlájdéjdúondadiszkavericsenol.

2007. 10. 17.
   A Pom-Bär kijött a sonkás-sajtos őrülettel -a reklámdalocs már maga agyhalál-, mellé bónuszként igazi nagyvonalúsággal radírt csomagol. "Radírozz kedvedre!" Simán vízbe kellene fojtani az egész társaságot. Legalább lehetne pombärdzsekit nyerni.

   Új fajta jelent meg az anyakönyvvezetői piacon, amelyik már nagyjából normálisan néz ki, nem egy ötven körüli csatahajó (mondjuk közelről nem láttam), cserébe viszont borzalmas hülyeségeket mond. Konkrétan a közhelyeket vegyíti a képzavarokkal, valamint az egymást logikátlanul követő mondatokkal. Időnként már a mondatokon belül is van bakugrás, remek. Haverom mondta, hogy öröm volt látni az arcomat, ahogy egyre komorodik el, ahogy próbáltam összerakni, mit is mondott a nő. "A szerelem nemes érzés, mint amikor két galambpár közös útját építi. És később a szerelem szeretetté érve egyesíti a folyók ágait biztonságos kikötővé. A házasság ennek a megpecsételése, ennek során a szeretet erős várrá válik, amelynek fénye nem halványul el soha." Hogy miakurvaanyád...?

2007. 10. 12.
   A gyereknek magyaráztam valamit a kertben a pénzről, mert a fizetést azt kapja, de hülyeségre költi

   például távirányítós autót szeretne. Van ugyan másik kettő, de azok nem jók, mert nem jó bennük az elem. Az elemvétel valamiért nem megoldás

   éppen a kamatoknál tartottam, amikor rákérdezett az őt éppen valóban érdeklő dologra. "Apa, ez csigafos?"

  Kicsit szét voltam szakadva, aztán amikor végre hazaértem este fél nyolc felé, telefonáltak, hogy még mennem kell vidékre meg másnap korán hazajönni. Basszamegabaszottbasz (vö. fakingfakk). Nejem látta az arcomon, hogy ez nem nagyon hiányzott, odalépett hozzám, a vállamra tette a kezét, mélyen a szemembe nézett, és sóhajtott.

   azt hittem, elmagyarázza, mekkora köcsögség egy férfitól, hogy hazajön és azzal a lendülettel el is megy, magára hagyva a védtelen nőt például a mosogatóban tenyésző űrlények martalékául. Meg egyáltalán az otthon melege. Meg látja hogy fáradt vagyok, és ne menjek, mindjárt hozza a söröt meg a papucsot

- Hát, rakendroll.

   Ezért másnap külön megdicsértem, kell az a pozitív megerősítés. De ezért megsértődött, mert implicite ezzel nyilván azt akartam mondani, hogy ő sárkány. Sosem fogom ezt megérteni.

2007. 10. 07. v2.0
   És amikor ma reggel úgy keltem fel, hogy első mozdulatommal iszonyatosan könyéken basztam magam a kinyitott szekrényajtóval, akkor döntöttem úgy, hogy nem húzok alsónadrágot, erre a rövid időre már felesleges. Az az igazi, klasszikus könyökös, ami után az ember órákig csak lógatni tudja a karját és kizárólag olasz operák szopránszólamát tudja fütyülni, mert egyébként beszélni képtelen. Aztán még anyámhoz is el kellett mennem. Hibernáltatni fogom magam pár évszázadra.

2007. 10. 07.
   Sajnos elment az internettől a kedvem. Szép a publikálási lehetőség, az ember megismerheti mások nézeteit is. Már ha kíváncsi rá. Meg nem tömik az arcába. Még szebb a kommentelés lehetőség. Ott teljesedik ki igazán a véleménycsere. Nagyon örülök, hogy itt nincs ilyen, sőt, most már végképp nem is akarok.
   Konkrétan nem tudnám megmondani, mikor lett tele a faszom és ez most egyszerű kifakadás, de tényleg, hogy hogy a picsába lehet komolyan venni egy olyan pártot, amelyik kommunikációja idestova egy éve szinte kizárólag a sértődött "hazudott"-ra épül, legyen szó bármilyen, ismétlem, bármilyen témáról? És akkor a zsidókról még nem is beszéltem.