Jogi basz: GLL(TM)




2024. március

2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember
2023. augusztus
2023. július
2023. június
2023. május
2023. április
2023. március
2023. február
2023. január
2022. december
2022. november
2022. október
2022. szeptember
2022. augusztus
2022. július
2022. június
2022. május
2022. április
2022. március
2022. február
2022. január
2021. december
2021. november
2021. október
2021. szeptember
2021. augusztus
2021. július
2021. június
2021. május
2021. április
2021. március
2021. február
2021. január
2020. december
2020. november
2020. október
2020. szeptember
2020. augusztus
2020. július
2020. június
2020. május
2020. április
2020. március
2020. február
2020. január
2019. december
2019. november
2019. október
2019. szeptember
2019. augusztus
2019. július
2019. június
2019. május
2019. április
2019. március
2019. február
2019. január
2018. december
2018. november
2018. október
2018. szeptember
2018. augusztus
2018. július
2018. június
2018. május
2018. április
2018. március
2018. február
2018. január
2017. december
2017. november
2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

2008. 01. 30.
   Jó estét kívánok, F99 vagyok és az előbb installáltam egy linuxot.

   És ez után talán nem alaptalan az a meglátásom, hogy engem a linuxok igazából, csakugyan üldöznek, nekem rosszat akarnak és készakarva ott basznak ki velem, ahol csak tudnak. Igaz, ez most SuSe volt (ne nézzetek, nem én találtam ki, ő az oka, nem én, ő), de bazmeg egy négyéves gépre kötött négyéves monitort ne ismerjen fel, ez azért gyalázat. És amikor megmondtam neki, hogy milyen van rajta (17" IBM), akkor bólintott hogy ismeri ezt a fajtát, ennek 15" a képátlója, ami szerinte egyébként 31 x 27 cm, majd befeketedett a képernyő és úgy maradt, hogy Ctrl-Alt-Backspacéval kellett meggyilkolni az X szervert, VESA kijelző bazmeg, hol tartotok, ti buzik, legalább egy szerencsétlen szabvány SVGA-t tegyetek már bele, hát ez siralmas.
   És ez az egész meg azért kellett bele, mert bazmeg az Orákulum (ne nézzetek, nem én találtam ki, ő az oka, nem én, ő) aszonta, hogy ő nem telepedik fel, hacsak nincs minimum 256 színre állítva az elsődleges kijelző. És volt neki is, mármint az Orákulumnak installálóscriptje, ami után már csak úgy húsz dolgot kellett beállítani (Négy leírás négyféle, közte a hivatalos Novell kutyafaszát nem ér) és az után lehetett elindítani az igazi installálást, ami rögtön a prerekvizitumoknál megállt, hogy nem tudja lekérdezni a DISPLAY változó értékét, aztán amikor végre le tudta kérdezni (ne akard megtudni, mi után), akkor már az automatikusan lefutó ellenőrzések után csak azt az egy ellenőrzést kellett kézzel utánafuttatni, ami megmondta, mi az a hat csomag, amit még fel kellene telepíteni, (és amik megneveztek még pár más csomagot amik ha feltelepülnének (mert nem települnek fel, mert kell még más is alájuk)) és ami után akkor ő is feltelepülne.

   és itt tértem magamhoz és a kezemben volt az a kés és véres volt minden. Bazmeg, ugyanilyen gépen vindóz alatt egy óra volt az egész szűz diszkről, next, next, finish. Távoli kollégám mesélte (Internacionálé support) kijött egy új firmware valami kártyához, ő, mint windows support megvolt félóra alatt mind a húsz szerverével, a linuxosok még harmadnap is az elsőn fordítottak kernelt. Kicsit talán furcsa dolog a linuxot mondjuk a keresztény Istenhez hasonlítani, de van hasonlóság, már amennyiben egyiknek sem sikerült még nekem bebizonyítani a jóságosságát.

2008. 01. 26.
   Az azért némileg megnyugtató, hogy amikor az ember egy több részre osztott horrorregény rábízott fejezetét befejezi hajnal kettőre és előveszi a levelezőprogramot és rábök a "Küldés/fogadás" gombra, rögtön kap három másik emilt, amikből konstatálható, hogy a többiek közül a leggyorsabb is csak egy háromnegyed egyes időponttal nyert.

Reklámozni igenis érdemes.

- Tessék, F99.
- Hello! A Jozsó vagyok! (hatásszünet)
- ...ööö, igen...? (Te meg ki a lófasz vagy és honnan kellene, hogy ismerjelek?)
- Van nektek az a izé, na, mondd már, amit árultok, az a... a gép!
- ...ööö, igen...? (Talán a velünk egy épületben dolgozó enyhén fogyatékosok egyike, azok szoktak ilyenekkel előállni és az ő főnökük szereti az én főnökömet, ezért mindig az a vége, hogy adni kell nekik gépet, aztán leírni rezsibe aztán még reklamálnak is, mert nem tetszik a szaga)
- Mert kéne nekem egy ilyen! Egy olcsó, mert használva lesz!
- ...ööö, igen...? (Tuti valamelyik félkegyelmű)
- És tudjon videót lejátszani! Meg vízálló legyen, ez nagyon fontos!
- ...ööö, igen...? (És még igényei is vannak, meg persze szokás szerint ingyen kellene vagy örökre kölcsönbe, plusz az áfát adjuk oda)
- Mert a szexboltba, oda ilyen kellene!
- ...ööö, igen...? (Vagy mégsem az emeletiek közül...?)
- Mert csak megnyomnák a gombot, hogy ezt akarnák nézni, a végén meg csak le kellene slagolni. Én erre gondoltam.
- Sajnos ilyenünk nincs. Vízálló nincs. (Ez tényleg az utcáról telefonál)
- De hát itt írjátok az újságba, hogy nektek van ilyen.
- Volt, de az már legalább egy éve. Mikori az az újság?
- ... basszameg. És lesz még ilyen?
- Nem, vízállót már nem gyártanak.
- Hát kösz.

2008. 01. 20.
   A Nők Lapjának

   Reformot! Reformot! Még egy fél skandináv keresztrejtvényt követelek bele, mert így a péntek reggeli szaráshoz már nem jut

   belső címlapján már többedszer jelenik meg Eszter, a 29 éves kontroller, aki örül nagyon, mert a férje a születésnapjára egy saját gasztronómiai weboldallal ajándékozta meg, aminek akár a kinézetét is könnyen, gyorsan meg lehet változtatni. Ez az egész több szempontból szánalmas vagy kétségbeejtő, még nem döntöttem el

   2008 van, bazmeg. Akinek eddig nem volt saját weboldala, az nem is akarta, hogy legyen. Vagy ha csak ettől a reklámtól lenne, akkor inkább ne legyen

   mindenesetre ha a nejemet én a születésnapjára egy saját weboldallal ajándékoznám meg, tuti nem állna velem szóba egy hétig, szóval lehet, hogy mégis azt kap.

2008. 01. 15.
   Amikor a jelek szerint tulajdonképp mindenki beleszarik, csak egy titkárnő próbálja meg egy rövid mondatban összehozni a kötelességszerű tájékoztatást, a kvázimegrendülést és a hivataloskodást. És sikerül neki.
   "Szomorúan értesítem önöket néhai kollégánk, X.Y. halála alkalmából. Az Igazgató"

2008. 01. 14.
   A szó szerint szarabb munkákban is megvan a lehetőség az ironikus humorra, erre szép példa mondjuk a szippantósautó tartályának hátuljára applikált "Csokis tej" felirat. Kollégám mesélt valami Fekál Transzról is, ezt nem tudom, hogy gyári volt-e, vagy csak ő mondta, sajnos nem teljesen figyeltem oda

   "Ajánlati felhívás. Ajánlattevők adjanak ajánlatot Ajánlatkérőnek magas rendelkezésre állású, alkatrészenként redundáns, tetszőlegesen bővíthető, skálázható, Ajánlatkérő saját szoftverét a mind a jelen, mind a jövőbeni kívánságoknak megfelelően adaptív teljesítménykövetéssel futtatni képes hardverre, öt év garanciával. A hardver egy processzornál többet nem tartalmazhat. Hiba esetén elhárítási idő 1 óra, hibaelhárítás helye Ajánlatkérő központi telephelye, azaz Novoszibirszk. Kötbér a teljes vállalási díj 50%-a óránként. Fizetés utólag, ha Ajánlattevő mind az öt évet előbbiek szerint teljesítette."

   de bármelyik eset, egyként szép.

2008. 01. 13.
   Két problémámnak is vége szakadt, az egyik az, hogy audio-CD beolvastatásakor a gép érdekes módon ráolvasott a HDD-re, aztán kimeredt LED-del úgy maradt. Már minden átdugtam, frissítettem, újratelepítettem, nem, nem és nem. Aztán valamelyik este félrészegen odapislantottam a DaemonManagerre, csapjuk már át disabledbe, és minden megjavult. Kis öröm.
   A másik, hogy vége a gyerekzsúrnak, azon gondolkoztam először, hogy kiugrom egy sörre valahová, de aztán simán csak elbújtam, amíg el nem múlt a tornádó. Bár azt hiszem, ez még mindig jobb volt, mint a két évvel ezelőtti, amikor a gyerek áthívta az összes létező barátját

   és persze ugyanúgy készülés, anyagbeszerzés, hetven lufi felfújása, aggatás, konfetti, brillantin, szendvicskészítés, szóval komplett tüdőtágulás, aranyér és hexenschuss

   aztán tíz perc alatt halálosan összeveszett mindkettővel, aztán csak ott ült a papírcsákóval a fején a kisasztalnál és ordított, és folyatta a taknyát, hogy mekkora köcsögök a haverjai, mert otthagyták. Tipikusan ilyesféle jelenetekkel szokták megmagyarázni a sorozatgyilkosos filmekben, miért is lett olyan a negatív hős, amilyen és miért muszáj neki balettcipőbe gyűjteni a hatos ekekapával holdtöltekor ánuszon szúrt áldozatok fogait.

2008. 01. 08.
    Az meg végtelenül letörő érzés, hogy odakint minden jeges, derékig ér a köd, a gyerek a fejemen ugrál, nejem lamentál, hogy miért nem vittem ki a szemetet

   ha egy nő elkezd lamentálni, már késő. Előtte (lásd preventív predikció, Nostradamus-szenzor) kell kitalálni, hogy mit szeretne, mert ha már szól, akkor már nem jó. Ha esetleg kiviszed a szemetet, akkor meg miért vitted ki, még tenni akart bele valamit. Ez is általános női tulajdonság, nem kell vele foglalkozni. Ha elkezdődik az efféle, nem lehet mást tenni, mint kiugrani valahová egy sörre

   miközben a MenetTrendben (Királyi 1-es TV) egy nő magyarázza laza vászoningben, milyen fasza Sydneyben, mert sosincs igazán tél és

   amikor a hajóval megközelíthető állatkertben abajgatta a kengurukat, akkor még tulajdonképpen nem voltam ideges, a kenguruk ott rohadjanak meg, ahol vannak, azért sem tudtam igazán sajnálni a nőt, hogy nem simogathatta a koalákat, mert tilos, csak túléli

   ha végre felmegy az ember a tengerpartól, ahol hosszan lehet hetrázni a homokban, valami tévétoronyba, vagy mibe és ott svédasztalos kenguruhús, meg apjafasza van és kóstoljunk bele, mmmm. És végig-végig napsütés, lágy tengeri szellő, csak a fogamat tudtam csikorgatni, meg enni szerettem volna a nő húsából.

2007. 01. 06.
   Az végtelenül felemelő érzés, amikor az ember legyőzi a Földet megsemmisíteni készülő idegeneket, aztán jól végzett földmegmentés tudatával kimegy a teraszra, rágyújt, az első slukkot benntartja, majd egy akkora finggal együtt ereszti ki, hogy ha a szomszéd háza lambdanegyedre állna, tornádóig gerjedne az impulzus, végül elégedett sóhajjal nyolcasokat pisál a sötét természetbe. És közben reméli, hogy a gyerek továbbra sem fog olvadásig az udvaron játszani, mert a sárga hóember elég gáz.

2008. 01. 01.
   A karácsony hallatlanul egyszerű dolog, csak jóelőre meg kell mondani mindenkinek, hogy szeszt kérsz, cserébe viszont megígéred, hogy nem fogsz haszontalan hülyeségeket ajándékozni. És kész, ennyi, mindenki maradéktalanul boldog, a májzsugor pedig garantált. Tökéletes present perfect, a múltban történt dolognak mindmáig tartó hatása van.
   Bizonyára ennek hatása alatt beszéltem rá nejem, hogy tűzijátékozzunk, mert -mint az árusnak is kifejtettem- öntudatos EU-polgárokként gyakorolni óhajtjuk robbantgatáshoz való időszakos jogunkat. A meglehetősen koszhadt árusnak szeme sem rebbent, teljes meglepetésemre korrekt, rövid esszében válaszolt, amiben kifejtette az utcán történő szabad véleménynyilvánításhoz való jogot mint alkotmányos alapvetést a várható rendőrségi picsánrúgás fényében, különös figyelemmel arra, hogy a fentemlített jogával vajon jobbára a magán- vagy az állami szektor dolgozója él-e. Mindeközben elmagyarázta

   kurvára ráértünk, este fél tíz volt, senki a környéken, nejem vezetett, nekem pedig kezdett nagyon mindegy lenni, lásd fent

   az ilyen-olyan tűzijátékok tulajdonságait,

   kicsit sípol, nagyot, sípol, öt-tíz-húsz-háromszáz, kék, piros, zöld, messzire megy, csavarodik-e, vajon csinál-e olyan izét, tudja na, olyan trükköt, hehe, szétmegy, aztán úgy izélnek a darabok, érti, összevissza

   kezelését, majd elhangzott a melyiket kérik. Nejem rám nézett, mert már eltévedt a sok szín és hangerő között, én sem emlékeztem már határozottan a paraméterekre, konkrétan egyre sem, de határozott ráböktem, hogy azt kérjük, amin az a hegyes csöcsű pina feszít, azzal nem tévedhetünk. Nem is tévedtünk. Nejem videózni óhajtotta a készüléket, ami egy begyújtással egymás után tizennemtomhány rakétát ereszt az égbe. Be is raktam a jószágot (a tűzijátékot) tűzrakóhelybe, meggyújtottam a zsinórt és nejem felé poroszkáltam, kamerázzá, baszki, mert ha nem lesz szép, tüntetünk az árus bódéja előtt.
    BANNGGG! Akkorát szólt, majdnem beszartam, nejem kis híján elejtette a kamerát. BANNGGG! Hogyaza... BANNGGG! Nejem visított, hogy csináljak valamit, mert ez BANNGGG! álljak rá például. Én mondtam, hogy lófBANNGGG!gvettük, kifizettük, elszórakozzuk az utolsó fillérig, ha bele is BANNGGG!. Vidám volt, na, utána jót röhögtünk egymáson, azt meg, hogy milyen is volt tulajdonképpen, majd megnézzük videón.

   Idénre meg csak annyit, és küldöm magamnak meg mindenkinek, aki szereti, hogy játsszad csak a fánkit, fehér srác. Megy az, nem kell feltétlenül, hogy zsidó cigány buzi néger legyél hozzá.