2025. 04. 15.
   Köszönöm a hozzászólásokat, szóval igen, kérdéses az is, a sportolók a sportolásukkal és úgymond egészséges életmódjukkal tényleg hozzájárulnak-e a TB-kassza egyensúlyban tartásához, vagy inkább rontják azt, nem is feltétlenül fiatalon, amikor az ember jobban bírja akár a szeszt, akár a maratonfutást. A bajok később jönnek, kinél májproblémák, kinél a szétkopott térdízületek, szalagpótlás, csípőprotézis formájában. Vagy a sportbalesetek, erőlteted a lépcsőzést, aztán legurulsz, mint Magdi anyus és a láncdohányos kukásautós TB-jéből (is) lapátolnak össze, szóval ő is mondhatná, hogy mit élősködsz az őáltal befizetett pénzen. A sportolás ugyanolyan egészségügyi kockázat, mint a ragasztózás, még függőséget is okoz.

2025. 04. 14.
   Na hol is tartottam életem átgondolásában, szóval hogy minél többet sportolsz, annál valószínűbb, hogy fölöslegesen teszed. Már ha a sport célja az, hogy tovább élj. Az a lényeg ugyanis, hogy a tovább élés hosszabb legyen, mint az addig sportolásra fordított idő, mert különben fölöslegesen szopattad magad a fekvőtámaszokkal. Tegyük fel, hogy mondjuk 15 éves korodban döntöttél úgy, hogy csinálsz valamit átlag napi félórában. Nyugdíjaskorodra (65 év) ez 50 év x 365 nap/év x 0,5 óra/nap = 9125 óra sportolásra kidobottsal hasznosan eltöltött időt jelent. Mivel egy év 365 nap x 24 óra = 8760 órából áll, akkor éri meg sportolni, ha legalább 1,04 évvel tovább élsz, mintha nem sportoltál volna. Ez még reálisnak is tűnik.

   De ha többet sportolsz, egyre tovább kell élj, hogy megérje. Ha beleszámoljuk a sportolásba az edzőterembe eljutásnak, az összeizzadt ruhák mosásásnak, elkopott futócipő vásárlásnak stb. idejét, mindjárt nem olyan fényes a helyzet. Adjuk hozzá a környezeti impaktot: mosószert, cipőt, meg a zöld vagy, mint állat, biciklivel jársz? akkor a bicikli + bicikligumi költségét, amire ráadásul mind nem lenne szükség, ha otthon maradnál a seggeden a fotelben.

   Úgyhogy pina