2006. 11. 29.
   A régi és az új játékok igenis jól megférnek egymás mellett. Nem csak jajongani kell, hogy a Doom3 hovatovább komolyabb helyet foglal el egy óvodás életében, mint egy meséskönyv, hanem aktívan, a gyermek érdeklődését szelíden terelgetve kell elmagyarázni neki, mi a különbság a valóság és a virtuális világ között. Ezt persze meg kellett volna csinálni pl. a századelőn is, mert akkor azt kellett volna elmagyarázni a gyermeknek, mi a különbség a mesebeli mézeskalácsház emberevő banyája meg a szomszéd néni között, de érdekes módon akkor nem csináltak ebből az egészből akkora problémát.

   Itt van például ez a jávából rittyentett trike (nejem és a gyerek interaktivitásának eredménye), ami kiválóan illusztrálja a fenti tételt. A jáva gyermekkorom egyik legkedvesebb

   legkedvesebb a faszt. Nyomi műanyag szar, ami egy komolyabb megrázást nem bírt ki. A fémépítő, az volt a király. Azt összeraktad, és még az óvónéninek is könnybelábadt a szeme, amikor a kispajtást fejbebasztad vele

   összerakós játéka volt. A Dűne 2000 pedig késő ifjúkorom szétrombolós játéka, és ugye, hogy össze lehet pároztatni a kettőt. Ne féljetek, kishitűek.

2006. 11. 25.
   A gyermeknevelés kibaszott jó módjáról hallottam a minap, sajnos csak az év egy napján működik, meg elég sok feltétele van, de lehet, hogy megéri a szervezés (akitől hallottam, annál spontán alakult ki az eset). Természetesen a mikulásról van szó. Kell hozzá egy rokon (apukát ugye felismerik a kölykök), lehetőleg valami nagyobb darab, meg a háznál egy kicsi, terelőpuli jellegű kutya. Esetleg lépcső a bejárati ajtó elé, de ez nem annyira fontos.
   Apuka kora reggeltől oltogassa a gyerekeket, hogy jön a Mikulás és ő majd -attól függően, hogyan viselkedtek év közben- majd oszt ajándékot vagy irtózatos pofonokat. Estefelé menjen el melegíteni a leendő Mikulással valami kocsmába, ott adja át a piros ruhát, az ajándékokat, kívánságlistát, miegyebet, meg fizessen pár kört. Mikor a rokon felöltözött, kocogjon haza és állítsa sorba az ajtóhoz a kölköket, hogy szépen énekeljenek ám, mert mindjárt jön a mikulásbácsi.

  A félig bebaszott mikulásbácsinak elvileg annyi lenne a dolga, hogy bejöjjön az ajtón, de itt jön be a képbe a kutya, ami -ki a fasz ez az ismeretlen- próbálja meg letámadni a mikulásbácsit. Mikulásbácsi káromkodjon, mint egy kocsis és jól hallható rugdosós-zsákkalcsapkodós küzdelem árán szabaduljon meg a kutyától. A végső felvonás pont az ajtóban legyen, ahol a kutya indítson egy utolsó kísérletet, mire a mikulásbácsi messzezengő kurvanyádozás kíséretében, megdöglést ígérve rúgja le a lépcsőn. Ezután be lehet menni az ajtón, ami mögött már csak egy gyerek áll a háromból (a másik kettő bemenekül a fürdőszobába és magára zárja az ajtót), de az az egy mint az akadós lemezjátszó, már csak azt fogja ismételgetni vigyázzállásban, hogy "jó leszek, jó leszek, jó leszek".

2006. 11. 22.
   Az egész Cisco-dolgot

   márminthogy a Cisco-eszközök tényleg mindent tudnak, cserébe viszont kezelhetetlen szarok, pilótavizsga kell hozzájuk és még úgy is lehet zuhanni velük. A hírnevükben pedig nagyon sok a mesterséges mítoszkeltés

   idáig csak mint hályogkovács figyeltem, de most jött egy ember, akitől lehet kérdezni is. Hogy pl. miért nincs ezekhez tisztességes webes felület. Azt állította, hogy a parancssoros felület mellé a grafikusat nehéz leprogramozni, de felvetésemre, miszerint ez egyedül a ciscós programozók tehetségtelenségét bizonyítja, nem volt több érve.
   A másik kérdés magára a parancssoros részre vonatkozott, hogy miért ilyen idiótán csinálták meg

   mintha még ma is logarléccel számolna valaki. Pontosan tudni kell, hol jársz a menüben, a három lépéssel előtte kilistázott hatvan sort pedig fejből kell lökni, különben elvesztél

   az volt a válasz, hogy ez olyan, mint a gombnyomós gyalogosátkelő. Tudni kell, hogy meg kell nyomni a piros gombot, különben sosem mégy át a zebrán.
   Ezzel teljes mértékben egyetértettem, azzal a fenntartással, hogy a hasonlat pontosítására be kellene vezetni a csíkos járdalapot, amire ha nem lépsz rá, hiába nyomod meg a gombot. Ja és a zöld madzagot, amit még a csíkos járdalapra lépés előtt meg kell húzni, de ha véletlenül utána húzod meg, akkor a piros gombra -ha eddig zöld volt a lámpa- az azonnal elkezd sárgán villogni és a rendszer semmire nem reagál, amíg fel nem emeled oldalt a kék virágállványt. Ekkor az egészet kezdheted elölről, de akkor már nem meghúzni a zöld madzagot, hanem rögtön a csíkos járdalappal kell folytatni. Mindez természetesen délelőtt, mert délután már más a menet, kivéve persze a páratlan heteket, mert akkor ugyanaz, mint délelőtt, csak fordított sorrendben. Mocskos kurafik.

2006. 11. 20. v2.0
   Puskás Ferencet a Puskás Ferenc stadionban teszik közszemlére, ez rendben

   illetve tulajdonképp nincs rendben, bár az ő esetében talán eltekinthetünk attól a szabályszegéstől, hogy még életében nevezték el róla. Külföldön ő képvisel bennünket, meg Bartók Béla, ezt a két nevet jó eséllyel megemlíti nekünk bármelyik japán irodaháztakarító

   ágyútalp a ravatal, ez is rendben, ezt is értem, az őrnagy úrnak kijár. De a Bazilikát, azt nem értem. Időközben püspök lett, csak én lemaradtam? Jól van, a Farkasréti majdnem betelt, de egy urnának csak lehetne még helyet szorítani valahogy. Vagy a Kerepesi. Snassz mindenféle igénytelen Blaha Lujzák meg Kossuth Lajosok meg Ady Endrék mellé rakni? Vagy fordítva, nekik snassz?

2006. 11. 20.
   "A döglött macska 101-féle hasznosítási módjából néhány."

2006. 11. 19.
   Napfényes novemberi szombat délelőtt úgy bebaszni

   most kólát inhalálok, az sokat segít. Meg a szomszéd vasárnap délelőtti mézespálinkája

   hogy otthon az ember amikor megdicséri az ebédre kapott kicsit fura ízű, de ízletes paprikáskrumplit, azt a savanyú választ kapja, hogy ez tejszínes ragu volt, még azt is ellensúlyozza, hogy munkát kellett hazahozni.

   Ez egyébként komoly fordulópont, idáig mindig sikerült elkerülnöm az effélét. Sajnos azt is kezdem megérteni, miért találták ki a bonyolult emilklienseket, jó dolog az, ha tudja az ember, mire mit válaszolt, akár hónapok múlva is. Odáig még nem süllyedtem, hogy beszerezzek egy laptopot

   a laptop az, amit kimondottan a platinagyűrű kategóriába sorolok. Szép, de amúgy semmire nem jó. Kényelmetlen, fos billentyűzet, a masszírozantyúzat (tapipad) valami borzalom, lassú, és általában nézni is szar. Hacsak az ember nem vesz valami háromnegyedmilliós csodát, de az még mindig nem üti a kockásfüzet használhatóságát, nem is beszélve arról, hogy a füzet mennyivel olcsóbb és könnyebb, ráadásul áram sem kell neki. Annyi pénzért sokkal értelmesebben meg lehetne oldani, hogy akárhol dolgozhassak. Már ha egyáltalán ezt el szeretném érni, mert ennél kevés taszítóbbat tudok elképzelni

   de már kezdem érteni, miért vannak olyanok, akinek van. És komolyan sajnálom az illetőket.

2006. 11. 15.
   Mert a hülye picsája csak basztatni tud, hogy amióta új ikszcséndzs van, azóta nem kap emilet. Illetve kap, de csak a kevésbé fontosakat. Illetve nem is, mert olyan neki nem jön, neki kizárólag Fontos Emilek, Nagyon Fontos Emilek meg Kibaszottul Fontos, illetve Elmondhatatlanul Fontos Emilek jönnek

   azért írtam így, mert a hangsúlyból tisztán érződött, hogy ezek annyira fontos emilek, hogy fel kell állni, amikor megjönnek, tisztelettel köszönteni őket, kávéval kínálni és udvariasan érdeklődni a hogylétük felől

   és ezek most nem jönnek és szar az egész. Próbaemilt persze nem lehet kérni, mert aki küldi, az annyira fontos ember, hogy már az általa küldött emilt is vörös kókuszszőnyeggel kell fogadni meg díszszázaddal meg ágyúlövéssel, most képzeljem el magát az embert. És szar a szerver, szar a levelezés, meg szar az internet, meg egyáltalán minden szar.

   Ha már szar, a legfontosabb ember is büdöset szarik, felhívtam hát én, küldjön már emilet ugyanahhoz a céghez, de két másik címre. Érdekes módon a fontos ember készségesen küldött is emilet, kettőt is, mindkettő megjött. Mert mint kiderült, a hülye picsája a szerverváltás örömére a lokál rendszergazdával felbaszatott magának egy Utlukot egy fullosra állított spamszűrővel, de mert biztosra akart menni, utánakúratott egy norton internetszekuritit is ugyancsak telibe állított spamszűrővel. Mert az eleve spamszűrős szerver az kevés. Persze emil legyen a talpán, ami egy ilyen tripla karikán átugrik, egy rohadt cc: és már megy is az egész a komposztba.
   A jövő évi oktatási tervbe fel kell vetetnem egy önkontroll-tanfolyamot, mert még egy ilyen és az illetőnek, akárki is legyen az és legyen bármennyire fontos is, csákánnyal piszkálom ki a fikát az orrából.

2006. 11.13. v2.0
   Szocializálódom erősen. Régebben nejem, ha kabátot akart venni és elcipelt magával, simán kijelentettem neki, hogy márpedig a válaszott kabát randa és ki nem megyek vele az utcára, ha felveszi. Az ilyenek elkerülésére nejem egy darabig egyedül vásárolt, de hát ez nem az igazi, meg otthon is megkapta az osztást, de akkor már ugye megvolt a kabát.
   Most már angyali türelemmel állom végig a válogatást, és rezzenéstelen arccal tudom mondani, hogy "Az a lényeg, hogy te jól érezd magad benne". Érdekes módon az eredmény semmivel nem jobb, mint régebben, úgyhogy szocializáció visszavonva. A kutya úristenit.

2006. 11. 13.
   "A döglött macska 101-féle hasznosítási módjából néhány."

2006. 11. 10.
   Exchange-migrációhoz egy nagyon jó tanácsot tudok adni: senki ne csinálja egyedül. Vagy egy kollégával, aki tud segíteni, amikor az ötletek elfogytak, vagy egy üveg unikummal, ami először szintén ad ötleteket, később pedig segít feledni.
   El is megyek vidékre berúgni.

2006. 11. 07.
   Még hogy atombomba, meg tömegpusztítás, meg overkill, meg kölcsönös elrettentés, a faszt. A vegyi terrorizmus. Bazmeg, valami melós akkora lehúzhatatlan cefreszagút beleszart a budiba, hogy az a darab szar most rettegésben tartja az egész céget.

2006. 11. 05.
   Egy esős, sötét, depresszív novemberi vasárnap délután méltó mélypontja, ha az ember azon veszi észre magát, hogy a gyerek vezényletével kartondobozból házikót csinál ablakocskával, ajtócskával, kerítésecskével, apjafaszácskával, mert majd nyáron milyen jó lesz az a cicának. Talán ha mindez egy haslövéssel együtt.

   Hogyan győzzük le a félelmet. A gyereknek volt egy ijesztgetős rohama, azaz folyamatosan azzal basztatott, hogy megijeszt. Észrevétlenül mögém csörtetett és kiabált, hogy "hu!" és nekem ettől meg kellett ijednem. Egy óra múlva már még kevésbé volt szórakoztató a játék, mint rögtön az elején, ezért elhatároztam, hogy legközelebb irtóztatóan meg fogok ijedni, hátha végre leszáll rólam a kis nyomorult. A következő "hu!" után a gyerek felé vetettem magam, közben akkorát ordítottam, hogy a tévén becsíkosodott a kép.
   A gyerek valóban megilletődött, de sajnos közel sem annyira, mit vártam, viszont éppen vacsorázó nejem, miután felköhögte a kanalat, határozottan megkért, hogy többet ne ijedjek meg.

2006. 11. 03.
   "A döglött macska 101-féle hasznosítási módjából néhány."

2006. 11. 02.
   Az eurokonform, gyerekbiztos játszótér ugyan valamivel jobb, mint a klasszikus komcsi aszfaltozott, vasrudakból hegesztett haverja, de ha a gyerek rohanvást elindul a mászókából kifelé, ugyan mindegy, hogy a neki homlokmagasságban levő keresztmerevítő miből van. Mivel másnap a gyerek fájlalta a fejét és berókázott, elkocogtunk az Országos Baleseti Intézetbe, ahol megfigyelésre ott is fogták a kölköt.
   Felmentünk a gyerekosztályra, nejem pedig hazament ruháért, kajáért, játékért. De mivel nem figyelte meg, merre jöttünk fel, tőlem kérdezte meg, hogyan is jut ki.
   Én a saját megjegyzett támpontjaim alapján -nomeg bízva a magyari egészségügy tempójában- megadtam a felvilágosítást, miszerint nagyon egyszerű, lemegy a liften, ott balra, az eldönthetetlen nemű lábszártörésesnél befordul a kis folyosóra, annak a közepetájt az ácsnál, aki az egyik kezében hozta be a másikat, balra, végül a rosszul összelegózott baseballsapkásnál jobbra és ott a kijárat. Félórával nejem távozása után én is elidultam cigizni egyet, rémülten láttam, hogy itt az orvosok gyorsan dolgoznak, nekem is negyedóra volt, amíg kijutottam az épületből, nejem nem dicsért meg.

   Végre vége a lovasos játéknak (Heroes 5). A PC Guru DVD-jén két csalódás és egy easter egg. Az egyik csalódás a játék, ami nem indul el, a másik a DirectX, ami meg nincs a DVD-n, csak a hivatkozás. Az easter egg pedig a Heroes 5 leírása, ami valószínűleg egy az egyben a tördelésre leadott kézirat másolata. Lead, cikk, illetve "a 2.-3.-4.-re egy-egy ilyen basznak be kéne férnie".