2011. 09. 27.
Reklám. Több is. Tényleg. Ugorj. Nem kapok érte pénzt. Nem hiszed. Nem baj. Ugorj. Tényleg.
Fakezű az asszony? Mindig roszog a töltött káposzta gombóca? Már sokszor végighallgattad a sirámot, hogy depedig pontosan a nagymamától tanult egy rész rizs, két rész víz recepttel indítva lett a főtt rizs olyan, amilyen? Magyarul ehetetlen. Illetve a rizs nagyjából egyharmada szétfőtt a picsába, egyharmada kemény maradt, a maradék egyharmad fogyasztható, de a fasznak van kedve szétválogatni.
Vegyél magadnak (semmiképp ne az asszonynak, mert ezzel azt fejezed ki, hogy _tudod_, hogy szarul főz és évekig fogod korgó gyomorral hallgatni, hogy enni menj át az anyádhoz vagy egy étterembe) egy rizsfőzőt! Ha később rákap az asszony is, annak kizárólag az lesz az oka, hogy sokkal kényelmesebb, mint a fazékkal baszkódni, hát persze.
A készülék egyébként -valahol mélyen- meglepően hasonlít egy kutyás perselyre, nekem legalábbis azonnal ez ugrott be róla. A kilógó nyelv, az.
Bele kell tenni a rizst meg a vizet (meglepően kevés vizet, de erről van egy korrekt eszmefuttatás), bedugni, megnyomni (egyszer lefelé) az elején a kis nyelvet és egyszercsak kész. Fingom nincs, milyen technológia működik benne, meg hogyan csinálja, egyáltalán honnan tudja, mennyi anyag van benne, rejtély. Viszont ótvaros fényezetlen B-rizsből is egyenletesen puha anyagot csinál.
Van egy könyv, a "Dave Barry megjárta Japánt".
Szerintem vicces, megéri a pénzt. Standup-comedy (csak épp írásban) Japánról és a japánokról (hogy milyen hülyék) illetve az Egyesült Államokról és az amerikaiakról (akik úgyszintén). Pár délután könnyed szórakozás. Geci legyek? Geci leszek. A boltot (jobboldalt a "kapcsolat") kicsit szar megtalálni, de nem vészes. Javaslom az A5-ös méretet, kézbevalóbb és olcsóbb.
Végre egy termék, ami majdnem profin tudja megmondani, hogy mi az a másik termék, amit feltétlenül be kell szerezni, ha azt akarjuk, hogy az örömünk felhőtlen legyen. Rá van ragasztva nagy betűkkel.
Igen, egy kis vállra vethetős, bárhová elvihetős (értsd: nem lehet előle elmenekülni) zenecentrum, beépített dalokkal, amik addig szólnak, amíg az elem ki nem merül, nem ám csak egy kör és vége. Hangerőszabályzás sincs, az csak az ergyáknak kell. A megfejtés a hangszedő(szerűsége)-n található, csak egy szótag helyét baszták el, mert a kínaiak azt hitték, hogy úgy nincs értelme, pedig dehogyse, úgy van igazán.
2011. 09. 20.
Kivégeztem pár játékot, nem tehetek róla, de a Dead Space alatt végig csak az járt a fejemben, hogy mindig ez van, bazmeg, amikor a menedzsment már teljesen szétbaszott mindent és a szar már derékig ér, akkor küldik be a szerencsétlen mérnököt bármiféle háttérinformáció nélkül, csak egy szál kolbásszal futurisztikus lemezollóval, hogy ügyes gyerek vagy, oldd meg valahogy, aztán rázárják az ajtót és csoki. És ha a játéknak hinni lehet, ez a jövőben sem fog változni.
2011. 09. 09.
Igazi Polgár Jenős jelenet volt, amikor kiderült, hogy -lassan másfél generációnyi folytonosságot megszakítva- az oviban a kölyök jele labda helyett az iskolapad lesz. Hosszan ment a magyarázás, hogy a gyerek, ha bemegy, csakugyan iskolapadba ül, viszont ő, bár ugyanúgy leül, de nem iskolapadba, csak a jele az iskolapad. Ezt a bonyolultságot már nem bírta a kölyök feldolgozni, ezért folyamatosan pampogott, hogy ő is iskolába fog menni, mert neki iskolapadja van és ehhez ragaszkodott. Ha még csak a szája járt volna, de elhatározta, hogy addig nem mozdul, amíg ezt a kérdést le nem tisztázzuk, mégpedig úgy, hogy neki legyen igaza. Pár perc tömény magyarázás és rimánkodás után engedtem a pozíciómból, csak haladjunk már. De mivel a kölyök csak a feltétel nélküli megadást fogadta el, mindenben igazat adtam neki, persze, iskola, iskolapad, minden, csak eressze már el végre azt a kurva cipőtartót, mert azt nem akarom az oviig, akarom mondani iskoláig vonszolni.
Végül győzött a túlerő, de végigkajdácsolta az utat. Kiszállni sem akart, végül nagy nehezen meggyőztem, hogy ez persze, hogy iskola, csak nem az, amibe a gyerek jár, van iskola a kisebbeknek, meg van iskola a nagyobbaknak, csak gyere már, mert tarkón csaplak.
A türelmem utolsó maradványait a nemtommilyen (Zsuzsi...? a fasz se tudja követni, van délelőttös, délutános, van, aki vándorol a csoportok között) néni morzsolta fel, aki percekig rugózott nekem azon, hogy a kölyök előző nap beszart az oviban. Mert van itt sok gyerek, ő ezzel nem tud foglalkozni, mert ha mindegyik beszarna, akkor mi lenne, képzeljem csak el, és neki küldetése van, hogy fejlődjenek a porontyok, a szarossegg-mosás pedig jelentősen akadályozza, hogy ezt kiteljesítse, mert megszakad a nevelés folytonossága. Nem pont így mondta, de ez volt a lényeg, és legyek szíves odafigyelni, hogy otthon is a vécébe szarjon a gyerek.
Még alig idegesen kérdeztem vissza, hogy modern nemzeti metodikailag melyik eljárást javasolja, a hagyományos ráülsz fiam és addig nem jössz le, amíg bele nem szarsz, ha holnapig, akkor holnapig és ha mégis a gatyádba csinálsz, akkor beleverem az orrod és nincs vacsora semet, vagy a liberálisabb, érvelő, meggyőző, személyes példamutatáson alapulót, a látod, apuka is most elmegy szarni, sőt, nem is csukja magára az ajtót, nézd végig, sőt segítsél kitörölnit. Mintha nem is kérdeztem volna, pörgött a rokka tovább, hogy a kölyök ne szarjon be, mert az óvodapedagógiailag nem elvhelyes. A következő mondatot
persze, persze, hogyne, megígérem, hogy a gyerek holnapra szobatiszta lesz, semmi probléma, sőt basszon le még egy kicsit hosszabban, egyáltalán nem kellene már lassan negyedórája egészen máshol lennem
már azzal a kis sóhajból indított morranással (nem tanult dolog, önkéntelen) kezdtem, amiből a nejem már tudja, hogy az az után következő mondat már vagy irgalmatlanul epés lesz, vagy trágár, vagy ordítva fog elhangzani. Szerencsére (Zsuzsi...?) néni is kapcsolt, mert már tényleg azt fontolgattam, hogy olyasmit mondjak neki, hogy a gyerek azért szarik be, mert én is mindig a szőnyegre szarok és csak engem utánoz és örüljön, mert azt tanítom neki, hogy szétkenve még sokkal viccesebb, csak még kicsit elfogódott, azért nem csinálta végig.
Mezítláb meztelencsigára lépni pedig borzasztó érzés. Ahogy szétflöttyedve körbeöleli a lábujjakat, az... az leírhatatlan. Utána pedig talpat mosni is kegyetlen, negyedóra súrolás, hogy az a sűrű mézga lejöjjön.
2011. 09. 02.
Apró, de érdekes tény. 2009-ben az összes -euró kezelésére alkalmas- magyar pénztárgépet (picsa kisbolttól a Teszkóig) úgy állították be, hogy 2012 január 1.-től automatikusan kétféle számsort nyomtasson: egy forintost és egy euróst. 2013 január 1-től pedig már csak eurósat (2006-ban is volt ezzel egy kör, akkor még 2010 volt az euróbevezetési céldátum). Idén júniusban pedig megjelent egy NAV-közlemény, amely szerint az előbbi két dátum 2019-re, illetve 2020-ra módosul.
Nem mondom, van nekifutás rendesen, addigra majdcsak lesz valami. Vagy megyünk valahová.