2020. 05. 29.
Sosem értettem/éreztem az ütemmértékes verselést. Az ember vagy óvodás módon, nevetségesen skandálja
Búsdüle Dékei DenHuszt Nakrom Várame Gállék
vagy ha rendes, hivatásos versmondó mondja el, pontosan annyira (=sehogysem) jön ki a művészet, mint a "rendes", rímes verseknél. Mert a versmondó általában a vers értelme szerint mondja el a frankót, ebbe talán a sorvégek érzékeltetése belefér, de a rím, ritmus, ütem, dallam már csak nagyon ritkán.
Ez az egész versbasz csak arra jó, hogy az úgymond költő lenézhesse a prolikat, mert ő azt, hogy épp bementem volna a konyhába dohányozni, de inkább átmentem a szomszédba pinázni
hát ez is rímel, isten bizony nem direkt volt. Ezek szerint vannak ilyen autorímes dolgok, hm, tényleg, az, hogy "pina", tulajdonképpen mindenre rímel
sokkal körmönfontabban fogalmazza meg kizárólag azért, hogy bizonyos helyeken ugyanúgy hangozzon a mondat. Ez egy abszolút öncélú buziság, mint nemtom, úgy menni rollerrel a munkahelyre, hogy közben ugrok pár hátraszaltót, csak mert megtehetem.
De most azt hiszem, megvilágosodtam. Az epigramma ugyanis, mondja az általános iskolai tankönyv, egy tényeket tartalmazó előtagból áll, melyre az utótag egy csavaros gondolatmenettel reflektál, emelkedetten, vagy ellentmondva annak, vagy miazisten. Ez, valamint -jöttem rá- az ütemmértéket hangsúlyozó, döcögős beszéd egy az egyben idézi a rap vagy slap poetry világát. Még a fos vagy nemlétező rímek is megvannak.
Hát bazmeg, hát Janus Pannonius tulajdonképpen disselte az olaszokat, ez egy korabeli epic rap battle volt, amit olvasunk, csak
minden bizonnyal a fordítás közben vesztek el
kifelejtették belőle a "hö" meg "király" meg "nyomjad, Laca" jellegű dolgokat. Próbáljuk csak meg, tegyünk be valami közepes tempójú hiphop-alapot, simán megy rá, hogy:
Eddigi Tália Földjén Termett Tekcsaka Könyvek, SmostPan Nónia is -HÖ!- Ontja a szép dalokat. -Király-
Tkp. arról szól az egész, hogy nagy a pofátok, olasz köcsögök, de hiába veritek magatokat, én is tudok olyan jókat, sőt még jobbakat, lenyomlak benneteket, mint a bélyeget. Hogy ki szólt vissza és mit, azt valami irodalomtörténésznek ingyen felajánlom kutatási témának, a cikkben harmadik szerzőként szeretnék szerepelni, köszönöm.
2020. 05. 17.
Na, most már meg van mérve, hogy Orbán Viktor megállította a vírust, az alig van Magyarországon
kivéve természetesen ott, ahová Karácsony Gergely, az okoskodó kis geci felelőtlensége és alkalmatlansága miatt odakerült
ő ezért sem hord maszkot meg ilyen vásári kellékeket, mert neki nem árt, másrészt meg ha mégis, neki tuti mindig fog jutni lélegeztetőgép. Vagy az is lehet, hogy őt naponta tesztelik, papírja van róla, hogy nem fertőz, akkor pedig nem kell a maszk.
A vírusbaszra vagy lesz vakcina (alaphangon egy év), vagy legalább valami tünetcsökkentő valami (ugyancsak), vagy az átfertőzöttség eléri a 60-80%-ot, akkor már nyájimmunitás lesz, ha lesz. Ez legutóbbi ránézésre (két hónap után a populáció minimális része esett át a fertőzésen) több év. Tehát ha valaki unja a maszkozást, gyorsan osonjon be egy öregotthonba és nyaljon meg pár öreget, most kell átesni a dolgon, most tuti van szabad lélegeztetőgép. A kórházba beosonást és ott nyalakodást nem javasolnám, mert komoly esély van rá, hogy valami koronavírusnál sokkal randább dolgot viszünk haza.
2020. 05. 08.
Egy darabig azt gondoltam, hogy ez a karantén micsoda fasza dolog lesz, végre foglalkozhatok azzal, amivel szeretnék. Ez így is van, de sajnos így is túl sokszor kell azzal foglalkoznom, amivel mások szeretnék, hogy foglalkozzak. De legalább kiléptem a komfortzónámból meg tágult a horizontom, meg ilyesmi. Konkrétan most megerősödött az a véleményem, hogy a főzés azoknak a panelproliknak a mankója, akiknek nem telik PS4-re, fakezűek ahhoz, hogy vegyenek maguknak legalább egy flexet, vagy puhapöcsök ahhoz, hogy legalább egy faszverős saját pornhub-csatornát indítsanak.
Én ezt a főzésdolgot sosem értettem,
pontosabban értem, ha valaki ezzel szeret pepecselni, pepecseljen, ha ennyire nem tud magával mit kezdeni, de én mindig is tudtam. Persze ha nagyon kell, megfőzök alap dolgokat, pörkölt, rántott ez-az, húsleves, köretek, csak kerülöm
kibaszott macerás, hosszú folyamat
ne jöjjön nekem senki az ötperces baszokkal, mert az NEM ANNYI, el kell menni boltba, aztán át kell menni másik boltba, mert az egyik alkatrész csak ott van, ez önmagában másfél óra, aztán felkockáz, kifacsar, összekészít, másik fél óra, na most jön az ÖT PERC, majd konyhapult, eszközök, tálak, flakonok, üvegek héjak, hulladékok elrakása, eltakarítása, elmosása, egy úgymond ötperces főzés mindenestül két és fél-három órában simán benne van, aztán lehet megint menni a boltba, mert mindjárt vacsora
az ember tisztára kolibrinek érzi magát vagy nem tudom, melyik az a faszom állat, amelyiknek az egész napi élelemszerzése olyan macerás, hogy kb. épp fedezi az élelemszerzéshez szükséges energiát, tán még néha egy gyors tosz belefér, de kb. ennyi, miért nem hal ki inkább az ilyen, azt sem értem. A főzés helyett számos, annál értelmesebb elfoglaltságot lehet találni, olvasni, tévét nézni, internetezni, biciklit javítani, rajzolni vagy zongorázni tanulni, számítógépen/konzolon vagy sima kártyával játszani, flexelni, ütvefúrni, tecsőn influenszerkedni vagy csak simán faszt verni a pornhubra, ha már a saját csatorna indításához is ergyák vagyunk.
Lehet érv, hogy a házi főzés olcsóbb, hát nem vagyok biztos benne. Egy közepes kifőzdében 1000-1200 Ft-ért egész tisztességes egytál valamit, vagy hamburgert lehet kapni, vagy kis várakozással valami frissensültet is. Ehhez képest egy negyedkiló darált malac kb. 400-500 Ft és akkor még nincs semmi mellé. Ha odavesszük a több adagba beletehető dolgokat (zsák krumpli, olaj) meg mellészámoljuk a gáz-, villany- (konyhai világítás), víz- és csatornadíjat (mosogatás), mindjárt olyan 7-800 Ft per adag körül járunk, ha pedig az ezzel elbaszott időt akár közmunkás-óradíjban mellétesszük, tuti bukó az érv.
Meg sokkal egészségesebb, mint a szemétkoszt, így az öntudatos főzőcskéző. A lófaszt. Lehet, hogy az alja kifőzde eleve olcsón vesz szemetet, de téged meg a bolt basz át ugyanazzal a szeméttel drágábban. Van eleve zsíros meg inas malac a kifőzdéknek, meg zsírtalan-íntalan a háziasszonyoknak? Hagyjuk már.
De frissebb, meg jobb az íze, meg üde, meg roppanós, meg tündérpor, meg faszom. Nos, ez igaz, de ha éhes az ember, tökéletesen lényegtelen és itt is érvényes a Pareto-elv. A csempe felrakásához hívsz burkolót, a villanyhoz villanyszerelőt, víz-gázhoz víz-gázszerelőt, a főzést miért kell magadnak csinálni, amikor van ehhez is szakember, normális eszközökkel, képzettséggel, gyakorlattal, ráadásul ha szar, lehet reklamálni, míg próbáld csak meg ezt otthon.
Az a helyzet, hogy a főzés ugyanaz az idejétmúlta dolog, mint a hajnali piacra menés meg a faekével szántás meg a tyúkokkal fekvés. Ez mind azért volt és van, mert az úgymond régi szép időkben nem volt villany a világításhoz, nem volt vaseke meg traktor, meg nem volt könyvtár, tévé, internet, a nők sem voltak egyenjogúak hanem alanyi jogon főztek, mert dolgozni nem volt annyira egyszerű nekik elmenni. Meg nem volt öt cég napi kajaházhozszállítással háromféle menüből, és ezek kb. frisset főznek, de van konzerv, zacskós basz, a boltban van mikrózható készétel tizenkétféle, mindenfelé gyorsétterem, kifőzde, egy hónapon keresztül lehet naponta olcsón más-más meleg ételt enni, mi a náthás faszról beszélünk, hogy muszáj főzni?
Eh, nők.