2012. 02. 29.
   Nagyon kínos tud lenni, amikor az embernek nem ugrik be a partnercég emberének a rendes, csak a helyileg alkalmazott beceneve, mert az, hogy "Szia, tegnap voltam kint egy kollégátokkal terepen és meg szeretném kérdezni tőle, hogy..." "Persze, ki volt az?"-t nem lehet teljesen következménymentesen úgy folytatni, hogy "ööhát a Csótánypöcs". Mert -ellentétben azzal, ha több ugyanolyan nevű akárki is dolgozik a partnernél- azonnal lehet majd tudni, hogy pontosan kire is gondol az ember, de az illető valószínűleg nem lesz segítőkész.

   Hogy folytassam egyelőre kissé másfelől a bloatware-témát, a másik fájdalmam a közösségi baszok. Én gyűlölöm mindet (érteni értem, csak nem szeretem), de ez valószínűleg lelkialkat, életkor és szabadidő kérdése. Ha valami hiperaktív ember vagy, imádod, hogy nyüzsögnek, mindig történik valami, akkor neked jó. Ha még szabadidőd is van hozzá, még jobb, te lehetsz az, aki megkeresi a többieknek a már hatvanszor reblogolt, retwitterelt, retumblr-elt, re-akármizett cicust, fess katonát, jópofa mondást, mindegy és megosztod a többiekkel, hadd osszák tovább

   a digitális redundancia -mondhatjuk szemétnek is, simán- eszméje először a kollégám lapotopja előtt fogalmazódott meg bennem, amikor megmutatta a nyaralása fényképeit. hatezerszer négyezres felbontás, ahogy natívan kijön a gépből, a folderben volt vagy hatszáz kép. És minden komolyabb eseményről ilyen. Céges évnyitótól a céges évzáróig. Volt kb. negyven foldere. Csak abban az évben.
   Ez még nem redundáns (bár, bár...), ez még csak szemét. Megkérdeztem, mikor fogja végignézni, esetleg kitörölni a rosszakat, nagyon hasonlókat (kutya premier plánban kilógó nyelvvel kb. negyven példányban). Á, nincs nekem arra időm. Öhhő. A redundanciát pedig turistalátványosságoknál lehet érzékelni, van pl. Prágában a csontvázas kisharang, azt mindenki lefényképezte. Szerintem arról harangról napi kb. ötezer felvétel készül. Mondom, ugyanarról.

   hadd szaporodjon, viva webkettő. Az életkor a tapasztalatot hozza, idővel rájössz, hogy bármiből lehet baj. Felteszed a céges bulin készült fényképet, ami ülsz a többiek közt egy pohár sörrel a kezedben, semmi extra. Öt év múlva a következő állásod azon bukik meg, hogy bazmeg, te meg ki mellett ültél? Ha te vigyázol, majd a haverjaid nem fognak, jólelkűbb esetben be is taggelnek, hogy mindenki tudja, igenis te estél bele hanyatt a kétezer éves kínai vázába. A szabadidőt nem fejtegetném, bár a nők azok képesek csodákra, egyszerre mi minden nem tud futni a gépükön, miközben tényleg, még dolgoznak is, de ott sunyul a facebook

   nem mondom, jó szórakozás ottfelejtett msn-ablakba véletlenszerűen hülyeségeket irkálni ("Hallom ám, mi volt tegnap este, te csődör", "Azt mondta a <névlistáról kiválasztott akárki>, hogy te egy alanyi költő vagy, én ezt kikérném magamnak", miközben pl. archivál az ember. Persze, ez tahóság, de vehetjük oktatásnak is.

   meg folyamatosan köpköd az msn.

   De legszigorúbbnak a GPS-es cuccokat tartom, mindenki tudja, hogy hol vagy, hát bravó. Persze, ez amíg csoportorientált tini az ember, addig fasza, de később? És itt kezdünk lassan összeérni az önálló életre kelő alkalmazásokkal, alig várom, hogy pl. az Adobe Reader annyira segítőkész legyen, hogy -mivel már minden fossal össze van integrálva- önállóan állítsa le az mp3-lejátszást vagy szakítsa meg a telefonálást és játssza be röviden a közeli kávézó reklámspotját, valamint hívja fel az összes haverod figyelmét, hogy te kávézóba akarsz menni, esetleg a nyomtatójukra ki is tolja a térképet, de minimum nekik is énekelje el a spotot és változtassa meg a célpontjukat, ha épp GPS-t használnak. Vagy ha nem, indítsa el nekik. És van még pár ötletem.

   Természetesen mindent be lehet így-úgy állítani, letiltani, engedélyezni, bekonfigurálni, hogyne. Viszont ha minden mindennel összeér, ez a konfigolás kurva bonyolult lehet, nem akarom pl. az SAP-t elővenni példának, mert az nem pont ez a kategória, de kb. hasonlóvá tud hízni a beállítás, ki mit láthasson, hallhasson honnan hová, mennyire stb. El fog még jönni a "Na Most Basztathattok / Most Ne Basztassatok" gomb ideje, aminek ugye pont a granuláltság hiánya lesz a halála, elcsapongtam, sehogy sem jó ez, biztos nem iszok eleget.

2012. 02. 23.
    Köszöntöm életemnek azokat a kedves résztvevőit, akik csak úgy -nekik legalábbis- tét nélkül bekiabálnak oldalról, hogy hogyan kéne csinálnom valamit, vagy ami még jobb, hogy mit kellene MÉG csinálnom, no, nekik küldöm ezt a számot, valamint rajtuk kívül mindenkinek , aki szereti .

   Most végeztem a Chrome-mal. Gyakran fagyott a tecső, gondoltam, új flash, ezért új Chrome, így új élet, minden szép lesz. Frissülés, újraindulás, aztán azzal kezd a nyomorult, hogy jelentkezzek be beléje. Hogymiajókurvaanyád? Mert te szinkronizálni akarsz? Szerencsére van nem, köszönöm gomb. De aztán minden egyes új tabnál elém tolja a webáruház appját, meg a historyt, meg a jelentkezzémábe linket. Megnéztem, mindez hogyan lehet kikapcsolni, hát valójában sehogy. Akkor uninstall, szopjatok faszt.

   Ez már a sokadik ilyen, amit látok, és szerintem ebbe fog megdögölni a kapitalizmus, ebbe a muszájfejlesztésbe. Mert van valami használható kis program, könnyű, ügyes, okos, pici, azt csinálja, amit kell, de azt kurva jól. Hirtelen pl. a Nero jut az eszembe, az a CD-író program volt ilyen (de állítólag a winamp is ezt az utat futotta be). Aztán van egy felpörgős időszak, amikor tesznek bele kényelmi dolgokat, például nem kézzel kell beleütni a pít 32 számjegyig, hanem kiszámolja maga, na akkor kurva jó a program, ez a zenit. De erre már felvettek fejlesztőt, alapítottak kis céget, esetleg valami nagyobb cég megvette a fejlesztőt vagy kis céget.
   És innen már csak lefelé vezet az út, ettől kezdve már muszáj fejleszteni, a fejlesztőknek munkát adni, meg pénz kell jöjjön belőle, és hát ugye pl. egy CD-írás nem valami túbonyolítható dolog, akkorööötegyünk bele/mellé hangeditort, borítószerkesztőt, húsvéti nyulat, mittudoménmit, legyen külön kezelőfelület felület a butáknak, az okosoknak, az átlagnak, azoknak, akik okosabbak, mint az átlag, de nem annyira okosak, mint az igazi okosak stb. Tegyünk bele skineket, közösségi baszt, hogy mindenki tudja, mit írunk éppen satöbbi, a vége az, hogy egy pár megás program egy egész CD-t elfoglaló nagy böszme konglomerátummá válik, amire valójában senkinek nincs szüksége.