2019. 01. 31.
   Nejem kezdte, erős láz, takony, hidegrázás, csak lézengeni bírt. A következő a gyerek volt, valami hányós-rosszullétes történettel. Ezt már nem hagyhattam, úgyhogy beszálltam a családi nyomorpókerbe egy tartom és emelem bokatöréssel

   csúszós lejtőn, bármennyire is vigyáztam, csak dobtam egy szimpla Lutzot, hálistennek nem szilánkosra tört. Akörzeti orvosnál még csavarozást jósoltak. De aztán a kórházban jött egy erős fiatalember, aki mondta, hogy fájni fog, de koncentráljak arra, hogy lazítsak. Ez csak félig teljesült, fájt, de inkább arra koncentráltam, hogy be ne szarjak

   a kölyök teljesen kétségbe volt esve, mi az, hogy egyedül őneki kell reggel elmenni otthonról.
    Nem gondoltam volna, hogy ez ilyen macerás. Például egy olyan triviális dolog, mint a reggeli kávé-cigi a gangon sem olyan egyszerű, mert vagy féllábon ugrál ki az ember és akkor kilötyög a kávé, vagy mankóval suhan, de akkor nincs harmadik kéz, amivel megfogja a bögrét, a zsebretevés sem megoldás. Autózás természetesen kilőve, mert kuplungolni nem lehet, kilométereket mankózni sem túl vicces, szóval a mobilitás sincs eltúlozva. Nyilván mindez akkor, amikor szabott időpontjaim vannak erre-arra, például egy ötlépéses fogkezelés harmadik-negyedik-ötödik lépése és még egysmás, hát, élni tudni kell.

   Úghogy pina.

2019. 01. 18.
   Új év, új szicsasz.

- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Nem bírják megcsinálni tisztességesen ezt a raktárkészlet-kezelést, látom már többedszerre.
- Mire is gondol, Köcsög úr?
- Hát mert mindig az utolsó pillanatban szólnak, hogy kellene valami, aztán én meg kapkodhatok. Ez tűrhetetlen!
- Elnézést, Köcsög úr, mi nem...
- Miért képtelenek arra, hogy akkor szóljanak, amikor még van, csak már kevés?
- Köcsög úr, ugye mi arra szerződtünk, hogy megjavítjuk a maga spéci japán kerítését, ha a vaddisznók időnként megrongálják.
- Igen, és milyen rosszul csinálják!
- És arról van szó, hogy a javításhoz a kerítésoszlopot maga adja , mert ez egy speciális oszlop, amit csak ön tud beszerezni.
- Igen, mert ebbe a japánok kézzel vágnak speciális menetet, ami se nem metrikus, se nem amerikai, hanem direkt csak nekem fejlesztették.
- Értem. Az a baj, Köcsög úr, hogy ön nekünk összesen egy pótoszlopot volt hajlandó adni. Erre pedig nagyon nehéz készletlimitet beállítani, mert ugye ha mind az egyet fel kell használnunk, akkor hipp-hopp el is fogyott az összes, érti, ugye.
- Értem, persze. Csak azt nem, hogy miért nem szólnak előre, hogy kelleni fog még kerítésoszlop?
- Mert nem tudjuk előre, mikor dönti ki a vaddisznó a kerítést. Mi mondtuk, hogy adjon rögtön két oszlopot, de azt meg semmiképp nem akart, mert ahhoz meg drága.
- Igen, drága, ráadásul két hónap, mire a japánok legyártják az új oszlopot, ezért mondtam, hogy szóljanak előre, ha kelleni fog, de maguk képtelenek erre!
- Köcsög úr, van egy javaslatom. Ha ön megmondja két hónapra előre, mikor fogja a vaddisznó kidönteni a kerítést, mi időben rendelni fogunk oszlopot.
- De hát én azt honnan tudjam?
- Látja, ez az, mi sem tudjuk.
- Hát nem maguk a szakemberek?
- De, mi vagyunk, éppen ezért mondtuk, hogy adjon két oszlopot, mert akkor ha az egyik elfogy, még mindig ott a másik, közben meg lehet rendelni.
- Sajnos a két oszlop nagyon drága, nem lehet ekkora a raktárkészlet értéke.
- Nézze, akkor viszont lesz olyan időszak, amikor lyukas lesz a kerítés.
- Dehogy, ha maguk ügyesen kezelnék a készletet, nem lenne semmi probléma!
- ...

   Úgyhogy pina.