2018. 12. 31.
   Sajnos engedtem a csábításnak és hagytam magam rábeszélni a Detroit: Become Humanra, mondjuk kevesebb, mint a felébe is került az eredetileg kiszemelt Shadow of the Tomb Raidernek

   a boltban csak a nemtommilyen zupaedísün volt meg, plusz skinekkel, eredeti zenével és season passal, ami sajnos rajtam nem segít, mivel az utolsó jelszólopós botrány után egy firmware-frissítéssel kiléptettek a PS Networkből, ahová soha többet nem tudtam visszalépni, mert a fasz sem emlékszik, milyen adatokat adott meg pár éve, a supporttal meg nincs kedvem chatelni

  még az sem tűnt fel. hogy ez egy Quantic Dream-játék, pedig a Fahrenheit intő jel lehetett volna, persze ők is fejlődhettek tizenpár év alatt. Fejlődtek is, most már sokkal nagyobb felbontásban, látványosabban, igazi színészek mozgásának, sőt, mimikájának mocapjával adják elő szinte pontosan ugyanazt a fajta játékmenetet, amin már régebben is csak felbasztam magam. Maguk a feladványok nem megterhelőek: pl. menj át a szomszéd szobába, ott vegyél fel az asztalról egy doboz gyufát és gyújtsd meg a tüzet. A bal karral oda lehet menni az ajtóhoz, ott jobb kar balra, majd kunkorral félkör: kilincs elfordít. X nyomogat: ajtó kitár, L1 és R2 megnyom: szomszéd szobába átlép. És akkor még a gyufa nincs a kezünkben. Jó, nem pontosan ez, de ilyen, sőt, még ilyenebb, bazmeg, időnként rázni kell a kontrollert, vagy a touchpadot pöcögtetni-simítgatni. Mondom, csak ahhoz, hogy egyáltalán menjen tovább a játék.
   A másik fele az akció, ahol ugye a karokon kívül van L1, R1, L2, R2, plusz a négy alapgomb, mindezeket lehet nyomva tartani és nyomogatni is. Ez nekem, akinek mindig le kell egy pillanatra nézni, hogy melyik is a jobb keze, gyakorlatilag kivétel nélkül az összes QT event elbukását jelentette

   visszatöltés meg nincs, így jártál, tanultad volna meg a gombokat készségszinten, oké, ez az én hibám

    az első végigjátszás végén minden főhős plusz support NPC halott volt és ki lett baszva a szemétdombra. Vannak nyomozós részek, azok szódával elmennek, illetve társalgósak, ahol majdnem lutri, kinél mivel milyen hatást érsz el. Később persze lehet sejteni, hogy van, aki a harciasságot szereti, más meg a puhányságot, szóval igazán jót nehéz húzni, mondjuk igazán rosszat is.

   Persze a truváj az, hogy a történetnek rengeteg elágazása van, többször is neki lehet futni, de hát nem tudom A Fahrenheittel ellentétben most egy didaktikusan szájbarágós, banális történetet kapunk. Az Elnyomás Rossz, Az Alkoholista Bántalmazás Rossz, A Dolgokat Meg Kell Beszélni, meg ilyesmi, éppen csak a Power Of Love hiányzik, de lehet, hogy valamelyik eldugott történet-ágban az is ott lapul. Néha kicsit emlékeztetett a Gyűrűk Urára, amiben Frodó az utolsó részben kb. mást se csinál, csak a nagy sanyar közepette könnyes szemmel néz dolgokat, vagy csak úgy néz könnyes szemmel maga elé, mint akinek gyakori székrekedése van.
   És persze rengeteg kérdés is felmerül az emberben: ha a végefelé wireless kommunikálnak az androidok, akkor az elején miért nem? Mi a fasztól lesz hirtelen (akkora) öntudatuk az androidoknak? Persze, értem én, hogy stressz éri őket, de hát még androidként már humán reakcióik vannak, ez kicsit izé. Az öntudat miért kvázi kézrátétetellel terjed? Meg még jópár ilyen, illetve az egyik legbosszantóbb, hogy ha pl. az embernek el kell döntenie, hogy illegalitásba vonuljon, vagy véres lázadást robbantson ki, azon azért sokat szokott töprengeni, itt most miért csak kb. 5 másodperc van rá? Még elszórakozok vele, egy kicsit, kipróbálni ezt-azt, de ez az a játék lesz, ami megy vissza a boltba bizományiba.

   Úgyhogy pina, szerelmet érzek, Donna Summer helyett a Blue Man Group, plusz a Venus Hum.
   

2018. 12. 26.
   A két napja eltűnt macska pont karácsonyra előkerült. Sajnos az örömöt nagyban rontotta, hogy már döglötten jött haza, valamikor az éjszaka során pont a kertkapuig sikerült vonszolnia magát, így az ünnepi ebédre érkező családtagokat ő fogadta. Takaríthattam el (karácsonykor gyepmesteri ügyelet?) , a jószág teljes testhosszban ki volt nyújtózva, még a farkát is egyenesen tartotta és a fagytól merev volt az egész, öröm volt bekukazsákolni, azt hittem, kiszúrja. Hát, nekem spontán ezt bírta hozni a Jézuska

   ez volt az a karácsony, amikor nem bíztam másra, megvettem mindent, amire szükségem volt, aztán szétosztottam a dobozokat, hogy nyugi, meg fogok lepődni

   köszi, pajtás, haver vagy, még ha szar is. Ha pedig valamit üzenni akartál volna, inkább küldj egy emilt. Még jó, hogy nejem ugyanolyan lusta, mint én, addig odázta a miskárolást, hogy most már mindegy, így legalább az nem került pénzbe.

   Úgyhogy pina, Úllállállá, Szemegnyifíkő, Zsetödór, Szótrazsíkő.

2018. 12. 21.
   A közeli étkezdében

   nincs sokféle kaja, de azok legalább teljesen átlagosak vagy az alattiak, a kiszolgálás lassú, az áraik viszont verhetetlenek, még a távolabb eső plázában is olcsóbb minden. Tényleg az az egyetlen előnye, hogy közel van

   megvalósították a teljes esélyegyenlőséget, egyelőre az LMBTQ még nincs meg (bár ki tudja, ugye), de figyelemhiányosakat már foglalkoztatnak. Menü van és passz, ez áll kétféle levesből és kétféle másodikból.
- Jó napot kívánok, Egyikféle Leves és Egyikféle második lesz
Bólintás, egy adag Másikféle leves kimér: - Öööö, mi is lesz a második?

==============================

   És végre egy boros cég, ahol nem várják el, hogy a fogyasztó értékelje a gyümölcsös tanninosság vagy mi a faszom lecsengését, hanem egyszerűen:

   .

   Ezt már szeretem. Gondolkoztam is, hogy lehetne ezt mással is. MINDEN Rendben, a PÁLINKA Odabasz, vagy MINDEN Rendben, a MOSÓSZER Tisztít, bármi.

==============================

   Kolléga hosszasan buherál valamit, végül fúj egyet, a megszögelt készüléket felteszi polcra, majd kis gondolkozás után enyhén önironikus cédulával látja el. "Javított, de jó."