2012. 06. 30.
   Én már a Fidesz kormányra kerülésekor komoly érdeklődéssel vártam, milyen intézkedéseket fognak hozni, hogyan húzzák elő a nyulat a kalapból. És még most is várom. De most látok is valami összefüggést, kicsit demagóg módon élezem. 1. A rokkantnyugdíjasokat vissza kell terelni a munkába. 2. A közszféra nyugdíjaskorúit el kell küldeni nyugdíjba. Teljesen világos tehát, hogy a közszférát a rokkantakkal karják feltölteni. Azt most hirtelen nem tudom, hogy ez miért jó, de összefüggés!

   A falusi játszótér komoly társadalmi élet színtere, reggeltől estig az anyukák a csemetével, estétől reggelig meg az anyuka nélküli csemeték múlatják az időt, pad van és a játszótér nem zár be este kilenckor, mint a Kocsordiné. Szóval 24 órás üzem, csak hajnalban van egy kis leállás. Mondjuk a csikkeket, üvegeket, használt kotont valaki jó lenne, ha összeszedné, mert másnap lehet magyarázni, hogy mi az és miért ne rágcsálja meg a csemete. Ennek nincs köze ahhoz

   közben történnek események, van pár elmesélhető sztori, de éjszaka már nincs kedvem begépelni, szóval a kis csapongások az ilyen történetek visszhangjai

   hogy milyen jól lehet szórakozni nejem arcán, amikor a kölyök azt követeli, mondjak valamit, amin átugorhat a hintaállványra lógatott kötéllel. Legyen árok! javaslom, a kölyök pedig tarzanozik mintegy nyolcvan centit és büszkén áll, hogy mondjak megint valamit, amit átugorhat. Legyen árok! javaslom megint, de az nem jó, mert az már át lett ugorva, jó, akkor legyen mocsár. Legyen gát. Legyen sivatag. Legyen folyó. Legyen patak. Legyen árok. Kurva anyád, hogy nem felejtesz gyorsabban. Legyen traktor [bő öt perc, ami öt órának tűnik]. Legyen árok. Apicsába. Jó, akkorööööö akkor legyen egy hermafrodita. Egy mi? kérdez vissza leállva a kölyök. Egy her-ma-fro-di-ta. Most azt ugord át. ...jó. Legyen egy rakamazi palotapincsi. Egy mi? áll le megint a kölyök. Egy ra-ka-ma-zi pa-lo-ta-pin-csi. Na. Ugorj már. És most? Mostttttegy lealacsonyító bulvárcikk. Egy mi?
   Mondjál már neki valami értelmeset, jó? lép közbe nejem, akinek eddig fokozatosan torzult az arca. Hadd ugráljon, ne kérdezgessen, mert attól nem fárad el. Nem megy! vetem vissza. Egy gumikacsás szilvórium. Egy templomtorony, tele üvegtörmelékkel és aminek a teteje kicsit csáléra van állva, mert beleba...csapott az istennyila. Na most menjél ki nagyon gyorsan a játszótér elé, javasolja nejem, ezt most átveszem.

   Nejem azt is megígérte, hogy nem fogja kitépni a beleimet és nem fojt meg velük azonnal, ha legközelebb nem kezdek el vitatkozni a gyerek osztályfőnökével

   kedves szülők, a gyerekkel tulajdonképpen úgyszólván semmi baj, kezdődik pozitívan, de itt már az ember fészkelődni kezd, hogy akkor meg mi az istenfaszáért lett kvázi berendelve

    irodalomról, konkrétabban hogy a költőket miért kellene csak állami engedéllyel költeni hagyni, de azt hiszem, igazán az ott helyben kitalált Shakespeare-álidézetek fájtak neki (Johnny Gold fordításában)

   értem én, értem, de gondolja már meg, hogyan lehet ilyeneket megjegyezni, hogy mittudomén "Hallga, vitéz lébotor jobbágyim/Hőn rattant kotászba mely szű be repedne", hát azt se tudja a gyerek, hogy mi az a jobbágy

   mindenesetre a tanerőnek alighanem határozott véleménye lett arról, miért olyan a gyerek, amilyen.

2012. 06. 11. helyett 18.
   Egy hosszabb bejegyzésbe szántam volna ezt, de most, hogy a végigszerelt hétvége után

      a nedves- és a szárazépítés között lényegileg annyi a különbség, hogy utána fekete vagy fehér az ember taknya

   totálisan kivagyok, és mivel közben eltelt egy hét, már fogalmam nincs, mit akartam írni, úgyhogy most valami teljesen más.

- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- A készülék egyáltalán nem működik! Azonnal cseréljék ki garanciában!
- Értem. Hogyan nem működik egyáltalán? Van kép például?
- Hát az van.
- És ír valamit ...egyáltalán?
- Hogyne írna! Azt írja, hogy "a diszk tele van".
- Értem. Köcsög úr, ezen nem segít, ha mi kicseréljük a gépet.
- Hanem...? Ne próbáljon meg átverni!
- Semmiképpen, Köcsög úr, egyszerűen arról van szó, hogy a diszk tele van.
- A diszk tele van...?
- Tele bizony.
- ...ahhháááá, ééértem, szóval azért nem megy a MegoldóProgram, mert a diszk tele van...!
- Azért bizony, és ...
- Hogy ezt eddig miért nem mondta senki...?
- ...és hát azt önnek kellene eldöntenie, hogy mit lehet róla törölni.
- Jó, akkor megpróbálok törölgetni, kérem segítsen.
- Rendben, kérdezzen, ha bizonytalan.
- Na nézzük csak, programok... mmmmgen.... mmmgen... mmmgen, ez kell...?
- Mi, Köcsög úr?
- ...á, biztos nem kell, ez pedig...
- És az mi az az "ez"?
- ...ez sem kell... na tovább... mmmgen... mmgen... töröl... mmmgen... mmmgen... töröl...
- Köcsög úr, bocsásson meg, hogy megzavarom, de mégis, de miket törölget?
- Hát a... ez se kell... a... ez se ... mindenfélét, ami a helyet foglalja.
- Köcsög úr, nem szívesen mondom, de...
- ...ez se kell, ez se...
- ...talán nem kellene csak úgy mindent, amit lát...
- ez se...
- ...törölni.
- ...meg ez se. Na most nézzük a konfigfájlokat.
- Milyen konfigfájlokat?
- ...igen... hát akkor ezt ide... azt meg... ehen, azt meg... ahan.
- Szabadna megtudnom, mit irkál át a konfigfájlokban?
- ... ezzzz... itt... mit keres? Aha, hogy azt...! Na akkor... ööömég egyszer...
- ... (beletörődő hallgatás)
- És akkor a... igen, ezt ide... az oda... na, hol is az efhárom...aha...
[negyedóra]
- Köcsög úr, már meg ne haragudon, de kellek én egyáltalán ide...?
- Hát persze, mert mi van, ha... ez nem kell, áttesszük a... mmmide... azt pedig átirányítjuk...
[tíz perc]
- És kész, na indítsuk újra. Hát ez nem megy.
- És mit üzen?
- Hú, sokmindent... mittudoménmit. Látszik, hogy szar ez az egész, na jöjjenek csak ki és cseréljék ki az egészet garanciában.
- ...

    Közben rájöttem, szóval Doktor Háztól hallgassuk (és nézzük) meg a Tiltakozó Dalt, amely a világ sok-sok problémájára megoldást ad, csupán annyit kell tennünk, hogy... Bob Dylan a sarokban sír. Bruce Springsteen is.