2014. 06. 30.
   Nagyon sokszor nincs objektív válasz a "mi a jó" vagy "mi a gonosz" kérdésre, ez ugyanis egyértelműen nézőpont kérdése. Például elsőre úgy tűnik, én vagyok a gonosz, amikor nem szólok a kölyöknek, hogy kint hagyta a géppuskáját a kertben az öntözőberendezés martalékául.
   Viszont ha elmondom, hogy a géppuska a ravasz meghúzására indításnak kétszer elordítja magát, hogy fájör! fájör!, aztán -a hangból ítélve- kilő egy páncéltörő gránátot, majd három különböző hangfekvésben három hosszú sorozatot ad le, eztán tart egy kis hatásszünetet, csak hogy azt higgye az ember, hogy végre vége, ekkor megint elordítja magát, hogy fájör! fájör! és kezdődik elölről az ütközet, akkor azért már látszik, hogy valójában ez egy igazi jócselekedet.

   Látom, valaki gőzerővel szeretett volna kommentelni az előző bejegyzéshez. Köztájékoztatás következik: nincs kommentelési lehetőség. Pont. A motor (haha) nem is tudja. Emil, aztán vagy kiteszem, vagy nem.

2014. 06. 24.
   Szervezeten belüli hivatalos és valós hierarchia, csoportdinamika, valamint hatásköri leírás és utasításlánc definíciójának apropóján nejemet felvilágosítom a modern férfi érzékeny lelkének pilleszárnyszerű rebbenéseiről.

- ...és a hülye picsa látványosan pöffeszkedik, ráadásul még utasításokat is osztogat annak ellenére, hogy senkinek nem főnöke, rendben, hogy a vezérrel kavar, de legalább ne trombitálná így széjjel, hát a vezérnek egész jól kinéző felesége van, ez meg buta, mint a föld, lompos, rosszul öltözködik, nem értem a vezért, miért ezzel a... miért, miért, miért????
- Engedi seggből szájba.
- ...

2014. 06. 19.
   Mivel kellő mennyiségű idő eltelt azóta, hogy kint voltam a PlayIt-en, a fölösleges dolgok kihullottak, ráadásul már a megfelelő rálátással tudom visszaidézni az emlékekeket. Szóval sejtem már, a Beavis és Butt-head ötlete honnan származik. Vittem ugyanis a gyereket, meg annak a haverjait is a kiállításra, végig fosták a szót, és nem tudom, melyikük, vagy mi volt az idegesítőbb.
   A mindentudó, aki mindennel játszott már, a kollofdutyi eggyel, kettővel (fos volt, fos volt), hárommal (csak kicsit volt fos), néggyel (nagyon fos volt), öttel (simán fos), hattal (fos), itt már kezdtem kicsit fészkelődni, de amikor a többiek elkezdtek kontrázni, akkor váltott, cségó egyhat (majdnem nem fos), egyhét, egynyolc (fos, fos) stb. egészen hárompontegyig (egész jó lenne, ha nem lenne fos). És még jópár ilyen, szóval otthon azért figyelmeztettem a gyereket, hogy vigyázzon, mert a haverja tízegynéhány év alatt tuti leélt vagy húszat, ráadásul ebből jónéhányat már előre a jövőből.

   Vagy a nagyon vicces, aki a többjelentésű szavak egyértelmű szituációban direkt félreértésével csihol borzasztóan erőltetett poénokat

   például falon a felirat, hogy "építkezés - vigyázat, daru", akkor ebből okvetlenül lesz egy "nézzétek már, hát hol itt a daru, amivel vigyázni kell, sehol egy óriásmadár, ami akkorát fosik, hogy ha rád esik, meghalsz"

  de ez legalább csak egy kórusban, unottan előadott "lol"-t érdemel. És persze ott az überelő, aki ha nem is játszott a kollofdutyi héttel, de azért vitatkozik, hogy szerinte a hatos ugyan tényleg fos volt, de nem azért. Vagy a darus poént fokozza, míg azért a pózként felvett flegma "lol" szívből jövő "höhö, öhhöhö, höhöhöhhöhö"-vé fejlődik, egy az egyben hozva egy míves Beavis és Butt-head epizód hangulatát

  ebben folyamatos poénforrás pl., hogy a csaj neve Daria ("dáriá"), míg ők folyamatosan "dájária" (diarrhea, fosás) -t mondanak

   csak sokkal rosszabbul és nem lehet kikapcsolni.

   Magából a PlayItből nem túl sok maradt meg. Ez a nextgen dolog egyelőre nekem jön át, mitől nextgen is valami. Addig tökéletesen fölösleges hajszolni a felbontásnövelést, amíg a fegyvert nem úgy fogja meg a főszereplő, mintha mindjárt kitörne a csuklója. Oké, hogy az arcon látszanak a pórusok, de ha nem életszerűen mozog a csávó, rosszabb esetben "csúszik" kicsit a talajon, az szerintem sokkal rosszabb. Vagy egy nextgen kamerakezelés, hogy mindig jól álljon álljon a kamera, ne takarjon ki semmit, ne szoruljon be a sarokba, ilyesmi, na az fasza volna.
   A cosplay bruttóban rendben volt, ami kiló izomból a fickókról hiányzott, mind ott volt a csajokon, igaz, zsírban. És nem igaz, hogy csak azt a játékot lehet kedvelni, amit jól ismer és játszik is az ember, pl. egy DotA2 meccs olyan, mint egy közvetített vívóverseny, ugyan csak a csapkodást látja az ember, de az értő közönség rakcióiból tisztán kivehető, hogy ez most profi csapkodás volt, vagy csak olyan kis ergya.