2013. 04. 30.
   A szabadnap, amit arra vettem ki, hogy szépen felzsaluzzam és kiöntsem a tűzrakóhely alapját, a következőképp folyt le.
- Gyerek és kölyök óvodába-iskolába elvivése.
- Értekezletre menés a város másik végébe (sajnos csak előző nap este szólt a gép, amikor már nem tudtam lemondani, sem küldeni magam helyett valakit).
- Gyárba beugrás ( "úgyis útbaesik", ugyan a lófaszt, de hát miért ne), végre hazafelé.
- Falusi építőbolt, kőműveskanál-vétel, mert már csak az hiányzik (volt, de eltűnt, a homokozóra gyanakodtam, de előző este egy félóra ásás után sem találtam, lehet, hogy mégsem ott van). Haza.
- Hosszas keresgélés, hosszabbító sehol. Telefon nejemnek, "ja, azt visszavittem" (kölcsön volt kérve, mert a sajátot előző hétvégén szétfűnyírta a gyerek). Villamosboltba el, hosszabbító vesz. Faanyag leszabása dekopírfűrésszel.
- Szögelés. Jönne, basszameg, elfelejtettem szöget venni. El a vasboltba.
- Szögeljünk. Hol a kalapács? Negyedóra háztúrás. Susmus nejemnek: "Utoljára ti törtetek diót, hol a kalapács?" Velős válasz: "Mittudomén."
- Kurvaannyátmármindennek. El a vasboltba kalapácsért. Csak kicsit néztek hülyének, háromnegyed órával a szög után akar valaki kalapácsot venni? Egyébként nekik nincs (volt, a 2 kg feletti és annál nagyobb, de hát én nem követ akarok törni). Át a falusi építőboltba (csak kicsit néztek hülyének, amikor a kőműveskanalat vettem, nem tudtam, hogy kalapács, ilyen alapvető dolog sincs otthon?), nekik végre van. Jó lesz belehúzni, délután négy van és valójában még lófaszt nem csináltam.
- "Apppaaa, játsszunk kalapácsvetőset!" Eh, faszom, legalább a váz össze lett ácsolva. Majd veszek ki még egy napot.

2013. 04. 26.
   Nejem úgy döntött, hogy a régi, rongyos kerti tűzrakóhelyet, ami kőutánzatú betonlapokból állt, le kell cserélni egy modernebbre, és főleg szebbre. Téglából rakottra, nézett rám jelentőségteljesen. Mivel éppen túl voltam a kazánszerelésen

   PONT most kell ennek is megdöglenie, amikor PONT fürödni akarok. Édesem, akkor nem dögölhet be, amikor éppen nem akarsz fürödni, mert akkor rendeltetésszerűen nem megy

   ami azzal járt, hogy atomjaira kellett szednem a fél kazánt, a szivattyút, kismirglizni a benne felgyűlt vasmorzsalékot, fél nap alig ment rá, így a nézést igyekeztem nem magamra venni, először számolunk, morogtam én is jelentőségteljesen, nehogy azonnal rá lehessen jönni, valami régebbi eseményért akarok most elégtételt venni, vagy csak a megvásárlandó instantbeton, habarcs és tégla mennyiségét kívánom meghatározni. Nem mintha az egyik kizárná a másikat, számolgatás közben óhatatlanul előjönnek a "hány cipőt lehetne ebből venni", vagy a "ha ez nem lenne, két láda sörrel többet lehetne inni" jellegű felvetések is.

   Kiástam az alapgödröt, jön ki a gyerek, belenéz. Nem lesz ez kicsi? kérdezte. Nem, vakkantottam, tíz nyomorult centivel kisebb, mint a kurvarégi nagy, csak az szögletes volt, ez meg kerek, na takarodj geometriát tanulni, múltkor is hármast hoztál haza. De az csak a füzet miatt... nem érdekel, takarodj. Méghogy kicsi.
   Félóra múlva jött nejem megnézni az előkészületeket. Nem lesz ez kicsi? kérdezte. Kicsi ám a faszom, akartam volna mondani reflexből, de még idejében visszaszívtam, még választ kapok rá. Nem, közöltem röviden, de láttam, hogy vagy most mégis ások még tíz percet

   meg persze több beton kell, több tégla, több munka

   vagy évekig hallgathatom, hogy nem fér bele egyszerre öt oldal szalonnánál több.

   Aztán vettem ki szabadságot, hogy majd felzsaluzom, amit fel kell, ki is öntöm, aztán két hónapig béke lesz, mert látványosat haladtam, meg lehet mondani, hogy ez lassú kötésű beton, folyt. köv.

2013. 04. 17.
Megvan a válasz: a mezőgazdaságban valójában _nincs_ ideális időjárás.
"Az én emlékeim szerint a megfejtés az, hogy ha ideális az időjárás, akkor a jó termésből következő alacsony felvásárlási árak miatt jajonganak."

   A tanúsítványláncolat magának a patásördögnek a műve, vagy ha nem, akkor aki kitalálta, azt valószínűleg rengetegen kívánták már vissza az anyja picsájába, részemről a plusz egy. És szerényen úgy indul az egész, hogy nem jön be a weboldal. Mert nincs tanúsítány, derül ki. És nem egyszerű csinálni, mert ez innen kapja, az ez az onnan kapja, az az pedig amonnan, nade az amonnan meg offline (export-import) valahonnan, a valahonnan meg áll, mint a szög, mert lejárt a saját maga tanúsítványa és csak akkor tudna tanúsítványt újítani, ha futna, de nem fut, mert lejárt tanúsítványa, hát baszdmeg. Jó, némi gugli meg gondolkozás az segít, de amikor már a hatodik-hetedik emelet mélységben jár az ember a "mit kell megcsinálni, mielőtt megcsinálsz valamit" stackben, az kibaszott bosszantó. Veszek is hazafelé egy cidert valamit, aminek randa a doboza.

2013. 04. 15.
   MIvel nejem látta, hogy kissé leharcolt vagyok

   úgy gondolom, a magyar igazságszolgáltatás tempójáról és az egészségügy minőségéről sok mindent elmond, hogy a jelek szerint egy egészségügyi ok miatt indított peres eljárás úgy végződik, hogy az érintettek mind meghalnak és nem maffiaperről van szó

   görcsoldóként vett nekem körtés meg meggyes cidert. A jelek szerint a választás alapja a nagyon szép doboz volt. Lelkesen a körtéset vettem előre, aztán a meggyest is legyűrtem. Aztán megnéztem a címkét, szóval kedves észt kollégák, köszönöm, megvolt, soha többet, robbanthatjátok a gyárat. Vagy ne, de akkor küldünk nektek cserébe magyar rizst.

   Mivel nem értek hozzá, csak mélázni tudok rajta, szóval mióta csak emlékszem, valamelyik mezőgazdasági ágazat mindig jajongott, hogy vagy túl sok a víz vagy túl kevés, túl korán jött, túl későn jött, túl egyszerre, túl szétszórtan. Ettől pedig megpudvásodik, csattogni fog, begombásodik, túlvirágzik stb. szóval nem lesz belőle sok, nincs bevétel, éhen veszünk. Mondja a termelő legalábbis. Szóval hogy létezik-e egyáltalán ideális időjárás, ami után mindenki, függetlenül attól, krumplit, fügét, kukoricát, szőlőt, rizst, bármit termeszt, csettint az ujjával, hogy ez igen, ez fasza év volt? Vagy tök mindegy, milyen az időjárás, valaki okvetlenül fog megmentésért meg segélyért kuncsorogni, mert mittudomén gombászok a sok esőt szeretik, a kaktuszosok meg a keveset, így valakinek mindig rossz lesz?

2013. 04. 11.
   Nejem valami alienvérből kivonatolt orrsprayt vett, befújás után pár percig komolyan azt hittem, kieszi az agyamat.

   Van ez a 4DX-es mozi, ami a vetítésen felül még mozog meg fújkál meg spriccel meg szagos, szóval megpróbál teljes élményt nyújtani. Hát nem tudom, lehet, hogy jó,

   süldőkoromban voltam már hasonlóban (mínusz szag, a 3D-t a klasszikus piros-kék szemüveg csinálta), afféle utazó látványosság volt, mintegy huszonharminc üléssel, célzottan olyan filmekkel, amik segítettek demonstrálni a technikát, viharban hajó, esőben csónakázás, ilyesmi, egy előadás elég is volt. Mostanában is létezik ilyesmi, minden komolyabb falusi búcsúban megjelenik a hullámvasút-szimulátor, az ugyan csak 2D-s, viszont szag az van, kár, hogy csak a sima büdöset tudja

   de például egy pornófilmre nem biztos, hogy be mernék ülni egy ilyenbe.