2014. 11. 30.
   A Fidesz kormányzásával kapcsolatban felmerült már az vélemény, hogy hát ezek azért ilyenek, mert ezek nem dolgoztak még soha, egyből az egyetemről mentek a pártba. Ez így önmagában eléggé demagóg, viszont nem is arról van szó, hogy az a baj, hogy nem kérges a tenyerük a kapától. Véleményem szerint aki rögtön vezetőként kezd

  nem csak a pártra-államigazgatásra gondolok itt, hanem cégvezetésre is, érdekes dolgokat lehet látni-tapasztalni

   akkor egy eléggé furcsa szemléletmódot tud felvenni, amit jobb híján SimCity-Majesty-nézőpontnak neveznék. Az utóbbi egyfajta királyságszimulátor volt, amiben direktben nem lehetett senkit és semmit utasítani, hanem mittudomén vérdíjat kellett kitűzni a szörny fejére, aztán ha az nem volt elég, a monszta simán lerombolta a várost. Meg felfedezési díjat, aztán valaki vagy ráugrott, vagy nem. A SimCityben pedig volt pl. az adózás, mondjuk ott mindenki befizette, ami beállított az ember, esetleg lázadás tört ki.
   Lényeg az, hogy a rögtön vezető nagyon sokszor úgy viselkedik, mintha ilyeneket játszana. Hm, kevés a zsé, kipróbáljuk egy hónapig az ötven százalékos adót, majd következő hónapban visszacsökkentem tizennégyre, de most kell a pénz a stadionra. Ráadásul nagyon sokszor azzal a tudattal, hogy ő maga a játékon kívül van

   ékes példája ennek pl. a bemondásra képviselői költségtérítés, baszki, ha bárki ilyet megcsinálna, a NAV keresztben nyelne le. Valami képviselő jegyezte meg, hogy "csak nem gondolják, hogy én ne tudnék számlát hozni bármiről?" Nem gondolom, más is hoz számlát, de akkor te is szopjál vele, esetleg ha valami számlagyárból való, akkor meg bukjál meg vele ugyanúgy

   így szépen kialakul egy elittudat, aminek egyenes következménye tud lenni a véleményes (értsd: nem tényalapú) frankómegmondás, pl. mindenki dolgozzon szorgosan, akkor boldogul, legyünk az ezer kőműves és vízvezeték-szerelő országa.
   Na ezért kellene lehúzni mindenkinek legalább öt évet olyan helyen, ahol ő az utolsó senki és mindenki neki mondja meg a frankót, hogy tudja, milyen az.

2014. 11. 17.
   A miniszterelnöki útmutatáson felbátorodva remélem, az összes szolgáltató megérti, ha az ilyen-olyan számláikat komolytalan fecninek minősítem. Persze, értem én, rányomtatják, hogy "aláírás és bélyegző nélkül is hiteles", de ezzel ők maguk ismerik el -ha az ember nem látná magától elsőre- hogy sem aláírás, sem pecsét nincs rajta. Haha! Tessék csak szépen felvenni aláíró meg stempliző embert és azzal is növelni a hivatalosságot és csökkenteni a munkanélküliséget. Esetleg olyanokat, akik minden számlán kézzel festik a betűk között narancssárgára a rezsicsöki-rész háttérszínét.

   Once an egyházfő, always an egyházfő. Tényleg azt hittem, hogy némi kanosszajárással

   jó napot kívánok, itt a sorszámom, szóval a A Satuként Lefogott A-moll Akkord Mennyei Harmóniájának Egyházának a Magasztos Prófétája, Valamint Hitetlenjeinek Pörölye vagyok és szeretnék kérni egy nullás igazolást

   sikerült végre becsuknom a nem tudom, hány éve részegen alapított egyházat, de bazmeg, még mindig nem, még mindig van az utolsó utáni teendő után is teendő. Volt papírom arról is (aláírással, pecséttel), hogy létezik halál utáni élet, de ezt már elintéztem, rábizonyítottam a tévészolgáltatóra, hogy ők baszták el, nem a faterom kötött velük új szerződést a túlvilágról, szóval semmi rendkívüli.

2014. 11. 06.
   Az a baj a politikával, hogy jobbára olyan emberek csinálják, amilyenekenek nem kellene. Ez most igazi Coelhós mondat volt, de kifejtem. Arra gondolok, hogy a reflektorfényben levő politikus jön-megy, átad, avat, aktívan részt vesz, profin vitatkozik, bármikor és bárhol nyilatkozik, mindenről azonnal tud valamit mondani, sürög-forog-kipufog, szereti a képernyő, plusz csecsszopótól Gizi néniig mindenki, legalábbis azt hiszi. Ezek a fajta emberek állnak mozgalmak, pártok, egyesületek, szervezetek élére. Mert vezető típusok, úgymond.
   Na ezt a fajta embert nem volna szabad politika -jobban mondva igazi hatalom- közelébe ereszteni. Az ilyen ember egy rivaldafényt, önmagát előtérbe tolni szerető személy, aki pontosan azért, mert mindig mindennel foglalkozik, valójában egy felületes, kapkodó, önmaga fényével eltelt, zsarnoki valaki. Oké, menjen avatni, meg részt venni a falunapi disznóperzselésen, meg gondterhelten gátat nézni, de ennyi. Az ilyen mellé kell egy lassabb, elemzőbb fajta, aki megnyirbálja a hülyeséget, meg tényleg dolgozik.

   Igen, azt javaslom, hogy az államigazgatásban vezessük be a személyiségtesztet és a hiperaktívokat vagy egy melléjük tett nyugisabb fajtával kellene egyensúlyozni, vagy a nagyon egyszemélyi pozícióknál volnának határok, sajnálom, ön túlzottan nárcisztikus, viszonhallás.