2008. 10. 31.
   Újabb prodzsektbe kezdtem, van egy erősítőm, amit nem használtam úgy tíz éve, gondoltam, itt az ideje felújítani. A potmétereket kell benne kicserélni, aztán kész, egyszerű feladat. Bár rémlett, hogy mintha már valamikor nekiugrottam volna a témának, de arra már nem emlékeztem, miért hagytam abba. Szétszedés után újból rájöttem. A keletnémet elektronikai ipar e gyöngyszemét úgy építették meg, hogy a panelekbe beleforrasztották az alkatrészeket, az egészet hozzácsavarozták két acéllemezhez, a lemezeket meg profin hozzáponthegesztették a fedőlaphoz, bármit kiszedni kizárólag fűrésszel, vagy nőgyógyászati eszközökkel. El sem merem képzelni, összerakni milyen élmény lesz, utána simán le fogok tudni vezetni egy ikerszülést. Arról már nem is beszélve, hogy a panelek közti összekötések nem a puhány kapitalista csatlakozósorral készültek, hogy csak úgy le lehessen húzni a panelről, hanem a szovjetektől ellesett módon húsz különálló és természetesen azonos színű, ide-oda beforrasztott vezetékkel. Király.
   A másik az alkatrészek. Gondoltam, hogy az internet korában ez egyszerű lesz. Hát nem. Az RFT olyan alkatrészeket tudott gyártani, hogy a mai modernnek nevezett ipar meg sem kísérelte utánozni, egyszerűen nem találtam olyan boltot, ahol mindent egyszerre meg tudtam volna rendelni, végül két céget céloztam meg. És itt ismét megmutatkozott a szoci/kapi kereskedelem közti különbség.
   Nagyjából délután fél négy és négy között nyomtam meg a gombot a két cégnél. Az angolok (náluk lehet bankkártyával fizetni) azonnal küldtek egy visszaigazolást, majd másnap (!) reggel kilencre (!!) a kezemben volt a csomag, még most sem hiszem el, pedig itt csattogtatom ezt a baszt. A lengyelek hasonló gyorsasággal (azonnal) küldtek egy számlát, amit átutalással be kell fizetni, az utalást kb. 3 munkanapon belül feldolgozzák, majd újabb 3 munkanap és itt a cucc, fogalmazzunk úgy, hogy több, mint egy hét. Hát van még mit behozni.
   Én meg közben vérszemet kaptam, de aztán beláttam, hogy tényleg be is fog a szemem vérezni, ferritgyöngy, kb. 2 mm külső átmérőjű, az hol?

2008. 10. 26.
   Az őszi kertzárást

   kiásni a kiásandókat, betemetni a betemetendőket, elzárni az elzárandókat, kinyitni a kinyitandókat, kidobni a kidobandókat, elvermelni az elvermelendőket, illetve a közbeni alkoholfogyasztás függvényében elcserélni párat ezek közül, majd visszacsinálni, ha a feleség észreveszi. Természetesen férfiember magától ilyet -mármint kertzárást- nem csinál , egyáltalán a kertet nem basztatja, nő, ami nő, sörözni bárminek az árnyékában lehet, egyáltalán aki állandóan a földet macerálja a kertben, az buzi vagy látens nekrofil

   mindig átlengi az elmúlás érzése, hogy valamit elveszítünk. Nekem például a meglevő minimális munkakedvem is elmúlt, amikor kiderült, hogy a gyerek elvesztette azt a kis slagdarabot, amin keresztül a kompresszort lehet az öntözörendszerrel összepárosítani. És lehet elmenni valamelyik távoli barkácsáruházba, mert hétvégén csak az van nyitva és ott venni kétezerért három olyan rézmicsodát, amik azt a százhúsz forintos fröccsöntött szart helyettesítik a slag végén, ami colos belső menetből félcolos tömlővéget csinál és minden falusi boltban több színben is kapni, csak sajnos ezek a falusi boltok tízkor nyitnak és kettőkor zárnak minden kedden és csütörtökön, a többi időpontban pedig vagy áruátvétel van, vagy leltár vagy csak simán zárva.

2008. 10. 21. v2.0
   És természetesen az is érthetetlen, a kanapégyártók miért nem mentek el a deklaráltan fingelnyelő ülőbetét felé, bár el tudom képzelni, mennyire nem lenne egyszerű reklámozni. Párna, beépített aktívszenes fingszűrővel, amely a párna középpontjába vezeti a kellemetlen szagokat, és ha megtelik, csak a finggyűjtő magot kell kicserélni. Az ár természetesen tartalmazná a mag atomtemetőben elhelyezését vagy Napba lövését.

Na ezt most kizárólag azért, hogy milyeneket nem szoktam megírni.

- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Maguktól kaptam ezt a laptopot és nem jó.
- És most mi a baja, Köcsög úr?
- Nem működik a laptop USB-portja.
- Értem. Köcsög úr, ön már járt nálunk ugyanezzel a problémával és mi megállapítottuk, hogy semmi baja laptopja USB-portjának.
- De van baja. Az USB rossz.
- De nem rossz.
- De rossz.
- Miből veszi észre, hogy rossz ? Nem megy róla az egér? Nem lehet bele USB-s diszket tenni?
- De igen, azt igen.
- És működik is?
- Öööigen, de nem jó az USB.
- De akkor mi a tünet? Mit dug bele, ami nem működik?
- Hát... készüléket.
- Igen...? Milyen készüléket?
- USB-s készüléket.
- És mit csinál az a készülék?
- Semmit, mert az USB port rossz.
- De mit csinálna az a készülék, ha jó lenne az USB-port?
- Hát működne.
Tíz perc
- Aha, szóval USB-s varázsvessző, és amikor a hozzá kapott Varázsvessző 2.0 programot elindítja, akkor hiába állítja be, hogy olajat akar keresni, akkor a készülék nem jelez semmit. Hát hozza be a laptopot ismét, ezúttal a készülékkel együtt, ha lehet.
- Jó, már csak azért is, mert megpróbáltam újrainstallálni az egészet és azóta semmi nem működik és a levelezésemet is össze kellene szedni, minden megvan öt évre visszamenőleg húsz cédén.
K.J. bejön, öt óra kínlódás
- Hát kész.
- Majd meglátjuk.
K.J. elmegy, egy óra múlva telefon
- Ha most elindítom a levelezésemet, akkor tényleg benne lesznek a leveleim?
- Igen, Köcsög úr.
Öt perc, telefon
- És ha most úgy lépek be, mint az anyósom, akkor is benne lesznek a leveleim?
- Hogyan lép be az anyósa?
- Hát ugyanúgy, ahogy én, ő is rákattint a kiskacsára és bent van.
- Igen, akkor is.
Két perc, telefon
- És ha visszalépek és úgy fogadok, és aztán megint belépek és úgy is fogadok levelet, akkor is?
- Akkor is. De talán próbálja ki mindezt ahelyett, hogy engem kérdezgetne.
Tíz perc, telefon
- Nem kapok levelet, küldene nekem egyet?
Két perc, telefon
- Most küldjön egy másikat is.
Három perc, telefon
- Ne erre a címre küldjön, arra a címre küldjön.
- Köcsög úr, szerintem egyszerűbb lenne, ha regisztrálna például egy fríméles címet magának és arról akkor küld oda levelet amikor és ahová csak akar.
- Nem akar nekem segíteni...? Hát bepanaszlom!
- ...
Negyedóra, telefon
- Elakadtam ebben a frímélizében, segítene?
Tíz perc kínlódás
- Viszonthallásra, Köcsög úr.
Negyedóra, telefon
- Megpróbáltam vizet keresni a Varázsvessző programmal és semmi, megpróbáltam mindent újrainstallálni, és közben véletlenül letöröltem a leveleimet. Fel vagyok háborodva, milyen szar laptopot adtak nekem. Még az USB-portja se megy.

2008. 10. 21.
   "Péter most tudta meg, hogy előző este megivott 9 üveg sört, 4 unicumot és 2 jägermeistert."

2008. 10.18.
   Elnézést kérek, én úgy vagyok ezzel

   és szerintem másoknak is úgy kellene lennie, mert sajnos számos nagyon-nagyon siralmas ellenpéldát látok

   hogy ha nem tudok

   mert nincs kedvem, időm, erőm, ötletem, történetem, söröm, kabalaállatom, részecskegyorsítóm, akármim, vagy csak felbaszom magam valamin és mire odáig jutok, hogy feldolgozom és normálisan tudnék róla írni, addigra elfelejtem

   saját magam által vállalható blogbejegyzést írni, akkor nem írok. Ja, akár egy hónapig.

feladó: kocsogjozsef@kocsogmuvek.hu
másolat: vezerigazgato@kocsogmuvek.hu
tárgy: Fel vagyok háborodva

Az önök által üzemeltetett levelezési rendszer már megint állandóan rossz.
Most sem tudok emilt küldeni kolléganőnek, mert rossz az emilem.
-------------------------------------------------------------------
feladó: kocsogjozsef@kocsogmuvek.hu
másolat: vezerigazgato@kocsogmuvek.hu
tárgy: így nem megy a levelezés

Ezt a hibaüzenetet kapom állandóan
"Your mail is undeliverable to the address: kocsoxjozsefne@kocsoxmuvex.xom"
-------------------------------------------------------------------
feladó: kocsogjozsef@kocsogmuvek.hu
(itt azért már érez valamit, mert nincs cc-zve a vezig)
tárgy: mi az, hogy

Nem a kolléganő emilje rossz, hanem az enyém, mert erről nem mennek el neki a levelek!

- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Önök azok, akik nálunk a rendszert üzemeltetik ugye és a műszaki dolgokat intézik, ugye?
- Igen, amennyiben az illető műszaki dolog a rendszert érinti.
- Naugyehogy. Mert egy kollégájával már beszéltem és ő azt mondta, hogy ez nem a maguk dolga, pedig biztos igen, mert az eladó azt mondta, hogy ebben egy valódi kis számítógép van, az meg ugye magukra tartozik.
- Miben, Köcsög úr?
- Vettünk mi egy mikrosütőt ide az üzemi konyhába.

Van még egy varázsvesszős is, de azt majd akkor, amikor már feldolgoztam.