2017. 06. 30.
   Találékony nép a magyar. Mivel a cigisdobozokra most már kötelezően nyomtatnak valami elrettentőt, üszkös lábat, vért hányó embert, vetélő nőt, vastüdős fickót, ilyesmit, alighanem pont emiatt lehet már kapni a trafikokban külön cigisdoboz-tokot mindenféle méretben és színnel, vagy ábrával.
   Ez teljesen nyilvánvalóan a népet egészségre nevelő jogalkotói szándék megcsúfolása, ezért ezúton kérném fel mondjuk Semlyén Zsoltot a cigisdobozborítótok-bűnözés elleni minél határozottabb fellépésre, vagy legalább arra, hogy ilyet is csak a megfelelő pártállású cégek gyárthassanak.

   Az Orákulum Webforms pedig ugyancsak bekaphatja a faszomat, a nagyobb böngészőgyártók nemkülönben, méghogy a Java egy szabvány, hát a lófaszt. Egy ötperces munkából csináltak nekem három órásat, ebből két óra ötvenöt perc azzal ment el, hogy a Webformsnak Java kell, a böngészők meg újabban a Javát nem támogatják natívan, csak olyan pluginokon keresztül, amikre a Webforms vastagon szarik. A végén muszáj volt Internet Explorerrel tolnom, mint az erdő vadjai, hát hélómán.

   Kakimaki, ripiropi, szipiszopi, himihumi, sztéjinölájv, sztéjinölájv.

2017. 06. 16.
   Kínzó kérdések rovatunk: lelkes új ügyfélmanágertől hányadik emilváltás után lehet illendő megkérdezni, hogy hümm, kismagácskának mondták-e már, hogy egyébként meglehetősen hasonlít mondjuk Chanel Preston művésznőre?

   Szerveződik a nyaralás, nejem tengerpartra menne, a gyerek valami koncertre

   rászokott mindenféle obskúrus skandináv zenekarra, amiket abszolút nem ismerek, így sajnos sosem tudom, hogy mondjuk a Lords of Wrathartlangrattan együttes játssza a Warriors of Dårkøwæwäth című számot, vagy fordítva, a többi számcím sem segít, a szöveg sem

   a kölyöknek mindegy, csak naponta haza lehessen jönni a számítógéphez

   az a jó, amikor meg is akarja csinálni azt, amit látott, a vele járó munka és problémák nem érdeklik. Az automata, önadagolós macskaetetőnek például -amit persze nekem kellett végül megcsinálnom- teljesen nyilvánvalóan az lett a vége, hogy egy hétig a környék összes macskája nálunk tanyázott, szerencsére a lángoló, illetve szöges dolgokon rollerrel átugratós projektet sikerült még idejében leállítanom

   és persze már nekem is teljesen mindegy, csak ezek hárman jussanak már valami egyezségre meg ne kerüljön orbitális összegbe. Egyelőre a legjobb kompromisszum az, hogy a Heroes of Nemtomminek lesz egy koncertkörútja az USA keleti partján, és mivel part, ezért ott van tenger is, szóval valahogy össze lehet ezt hozni. Hát ez már tényleg majdnem.