2007. 08. 31.
Marketingesek.

- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Én megbíztam magukat, hogy tegyenek fel egy kisfilmet a weboldalamra. És maguk nem csinálták meg!
- Köcsög úr, de ön ígérte, hogy elküldi nekünk ehhez a kisfilmet.
- És én el is küldtem!
- Igen, de arra felhívtuk a figyelmét, hogy amit először küldött, a nezdeztmeg.gif, ami ugyan animált, nem teljesen felel meg a modern kor követelményeinek. És hogy inkább konvertálja át egy hatnegyvenszer négynyolcvanas aviba és úgy küldje el inkább.
- Igen, igen, azt küldtem el a telefon után szinte azonnal, és maguk basznak feltenni!
- Köcsög úr, az a 640x480avi.gif , amit ön küldött, eee, szóval nem erre gondoltunk.

Fogyasszunk.

2007. 08. 30.
  Nem tudom, hogy rám verne-e egy ötödikes, de olyan érzésem volt. Pro forma el kellett mennem általános kompúterelméletből és -gyakorlatból vizsgázni, átmentem, de be kell valljam, például az olyan kérdéseknél, hogy lángoló laptopot vajon A, B, C vagy D osztályú készülékkel oltunk-e, azért zavarba jöttem.

2007. 08. 28.
   Vonjuk össze a híreket. Aki be akar lépni a Magyar Gárdába

   ezt már minősíteni sem tudom. Végigolvastam a weblapjukat, zokogtam egy kicsit, bazmeg, nem a pénzügyi alapismeretek hiányoznak itt. Persze lehet a dolognak másik olvasata: a Gárdát is a mocskos zsidók gründolták, így akarnak aljasul a nemzeti érzelműekből is kivérszívni havi 1000 Ft-ot (a pártoló tagokból csak 200-at, de ugye a sok kicsi)

   annak legyen kötelező előtte megennie legalább két kiló guargumit.

2007. 08. 24.
   A szülők is jók valamire, ha másra nem, illusztrációnak, egészen konkrétan ha valaki nem érti egy Harry Potter-könyvből, milyen egy dementor, én könnyen elmagyarázom neki, olyan, mint az anyám

    "Amerre járnak, kiszívják a levegőből a békét, a reményt és a boldogságot. [...] Ha túl közel mész egy dementorhoz, kiszippant belőled minden kellemes érzést, minden boldog emléket."

   csak kicsit szakadtabb. Anyám először elmagyarázza kioktatásilag, hogy a gyerek mennyire dagadt, nem kellene csokit adni neki, eztán elviszi kirándulni, majd hazaadja három tábla csokival, hogy megvette, mert a gyerek kérte, de mi mondjuk meg, hogy megeheti-e.
   És a mobiltelefon is milyen jó dolog, hujjuj, anyám már messze távolból is ön-összekarmolásig fel tud baszni. Pedig a hír hallatán elszámoltam úgy háromezerig, és még mindig olyan hangon hívtam fel, mintha egy Parkinson-kóros sün szorult volna a tökeim közé.
- Hhhhh...! Hallottam, mobiltelefont vettél a gyereknek.
- Ó, nem, nem, dehogy. Én szeretnék magamnak egy újat, és megígértem neki, hogy neki adom az enyémet. De majd ti megmondjátok, hogy szabad-e.
- Mi a túrónak neki telefon? Meg minek ígérted meg neki egyáltalán?
- ... Adom a gyereket, mert mondani szeretne neked valamit.
- Szia apa, képzeld, a mama nekem adja a mobiltelefonját!
- NEM! Fiam, minek az neked, olvasni sem tudsz! Nehogy azt mondd, azért kell, hogy legyen miről felhívni a betelefonálós műsorokat, mert tudom, hogy a mama ezt is megengedi neked. Szóval NEM. Add a mamát.
- Szia fiam...
- NEM. NEM kaphatja meg a telefonodat. Ne is ígérd meg neki. Névnapjára se.
-...

   Ha bárkit is érdekel, hol érdesítem a lelkemet. Ráadásul két órát aludtam és nem a niggaságom miatt nem vagyok teljesen beszámítható.

2007. 08. 19.
   Párnák közé, sarokba. Sikerült szétbasznom a biciklimet

   amúgy száradjon le a pöcse a bicikliszerelőnek, mert négy nap beszerzési lauf után egy olyan hajtókart mutatott, hogy ezt most felszerelné, hogy azt mondtam neki, inkább öntök én egyet az otthon levő kanalakból. Szombat késő délután Nagy-Budapest, biciklialkatrész, valaki...? Mert az internet lófaszt se tud. Illetve lófaszt igen, vannak címgyűjtemények, de azokból a nyitvatartás hiányzik, egyenként kell végigkattintgatni az összes rohadt weblapot. Végül mint az álláspályázatoknál, az nyert, aki nem is indult, a Decathlon. Szerelni nekiálltam magam, de egyszerűen nem sikerült leszednem a pedálokat, csak a racsnikulcsom tört bele, most vehetek azt is, hogy szakadna rá az ég

   sikerült teljesen hiteltelenné válnom a gyerek előtt

   a szomszéd kölök hozott valami kártyát, azzal verték a blattot, hallgattam, hogy mi a túró ez az "ötezer, nem, hatezer, tied megy a temetőbe ". Yu-Gi-Oh, csak valami jelentősen egyszerűsített formában, mert persze nem tudták megjegyezni a szabályokat. Én hülye, megnéztem, hogy is lenne ez és megpróbáltam rávenni a kölyköket, hogy legalább közelítőleg, de nem. Mert én biztosan rosszul tudom, mert a szomszéd kölök szerint nem úgy van

   rokon pedig be akar menni a Városba, mert közelről akar tűzijátékot nézni és engem szemelt ki fuvarosnak. Legyen már cunami a Dunán, vagy valami, már a múltkor is utáltam a redbullerrészeseket, mert a fél sávot elfoglalták a Batthyány térnél, amikor szerelték a kilátót, ott száradtam majdnem el a dugóban, erre most be kellene jutnom megint a tömegbe, meg ki is belőle, hol lesz ez nekem kifizetve? Még ha valami nett kis szopós szájú húszéves másoduncsitesó volna, de még csak az sem, krétát fogok enni.

2007. 08. 16.
   A pénzügyesek nagyon tolják, hogy legyen a közoktatásban olyan tantárgy, hogy pénzügyi alapismeretek. Ezzel nincs baj, például a felmérések szerint a magyarok több, mint fele annyira nem bízik a bankokban

   mert például köcsög tolvaj bandának tartja őket. Alapvetően ezzel nem is tévednek nagyot, nemhiába itt Magyarországon egészen jó a bankok jövedelmezősége, legalábbis a rothadt őskapitalista nyugati régió bankjaihoz képest

   hogy bankszámlája sincs, szóval valóban nem ártana valami pénzügyi oktatás,

   meg esetleg akkora jövedelem, hogy abból fussa valami befektetésre is, de ezt már csak csendben teszem hozzá, mert messzire vezetne

   de szerintem nem kellene itt megállni, nem pénzügyi oktatást kellene tartani, hanem általános kapitalizmusoktatást. Á, nem is, a pénzügy mellé elég volna a marketinget felvenni. Vagy mégsenemis, szerintem a pénzügy bőven beférne a matek mellé, kamatoskamat-számításnál úgysem kell bonyolultabb, ha majd valaki egy szindikált hitelt akar felvenni, mert a további tőkebevonáshoz részvényt akar kibocsátani, helyette úgyis kiszámolják a mennyiazannyit.
   A marketinget kellene önállóan oktatni,

   Régi trükk, de a Bakker virágmagküldő szolgálat eljátssza. Legalább 3000 Ft-os rendelésnél mindenkinek ad ajándékba egy digitális fényképezőgépet a négyféléből (Canon, Sony, Olympus, Sharper). Végülis minden ott van a papíron, csak kicsit keresni meg gondolkodni kell. Mármint hogy a Sharper az olyan 3x4 cm-es (csak fel van nagyítva a képe, hogy akkorának tűnjön, mint a többi), 300kpixel tudású gép, amit a piacon mint kulcstartót adnak, mert másra nem jó. Lesz három ember, akik kapnak egy Canont, egy Sonyt vagy egy Olympust, a többi mind kap egy Sharpert.
   Ezt a trükköt magyaráztam el ma a gyereknek többször is, valószínűleg mindig rosszul, mert folyton visszakérdezett, hogy most akkor ha fényképezőgépet rendel, akkor kap egy vacakot, meg mellé még virágot is, és akkor mi van...? Nejem zárta le az oktatást, hogy abbahagyhatnám, mert mostanra a gyerek ha a trükköt még nem is érti, de minden bizonnyal prímán megtanulta az "átbasznak" kifejezést

   hülyék, bármi előtt számoljatok, gondolkodjatok, ne hagyjátok a feltétlenül szükségesnél jobban megvezetni magatokat, vagy ha hagyjátok, legyetek tudatában, mit tesztek. Mint a félrelépésért egyszer már bőszen kirúgott exet újratöcskölni.

"A döglött macska 101-féle hasznosítási módjából néhány."

2007. 08. 14.
   El kellene mennem orvoshoz, ez a kurva függőség, bazmeg, állandóan csak ez a rohadt valódi világ, de jó, hogy nincs virtuális feleségem, már biztosan fontolgatná a válókeresetet.

2007. 08. 09.
   Rappappajééé, rappappaja, éllallarumbaébarszelóna. Nem, nem értem. Nem rossz, de mi az a nüansz, amitől ez állítólag annyira jó lesz, hogy már nagyon jó, az mi az? Egyetlenegy dolgot vagyok hajlandó magyarázatképp elfogadni, ha Tijuanában szerveznek egy koncertet Lajcsinak negyvenezer emberrel.
   Tény persze, hogy a műélvezetet nagyban hátráltatja, ha az ember józan, a nyakában egy harminckilós gyerek

   aki folyton tekereg, mert kérdezni akar, például hogy ebben mi a poén, hogy a bácsi már második perce ugyanazt a hangot játssza szólóként, és hogy ennek miért örül mindenki, és ő már marhára unja és menjünk már haza

   a háta mögött pedig egy ideges nej, aki nem érti, hogy ebben mi a poén, hogy a faszi már második perce ugyanazt a hangot játssza szólóként, és hogy ennek miért örül mindenki, és ő már marhára unja és menjünk már haza.